Nyitókép forrása: SITA/Tomáš Somr

 

Rastislav Káčer megbízott szlovák külügyminiszter szerdán állandó NATO-haderő jelenlétét szorgalmazta a Szövetség keleti szárnyának országaiban.

 

Elmondása szerint a szövetségesek azt remélik, hogy a NATO júliusi, Vilniusban megrendezésre kerülő csúcstalálkozóján már nem 31, hanem Svédországgal kiegészülve 32 tag országvezetője tárgyalhat. Káčer szerint a tagállamok felszólították Törökországot és Magyarországot, hogy mielőbb ratifikálják Svédország csatlakozási kérelmét.

 

A külügyminiszter azt is egyértelművé tette, hogy Szlovákia területén is állandó NATO-haderőre lenne szükség a jelenlegi rotációban változó csapatok helyett.

 

 hirdetes_810x300  

„Azt akarjuk, hogy az országvezetők arról döntsenek, hogy legyen állandó jelenlét, hogy a zászlóaljakat dandárokra lehessen növelni minden országban. Ez kötelezettségekkel jár majd ránk nézve is, hogy fogadni tudjuk az ekkora egységeket”

 

mondta Káčer.

 

A szlovák külügyér hangsúlyozta, hogy addig nem állhat helyre Oroszország és a NATO kapcsolata, amíg Moszkvában nem következik be rendszerszintű változás és nem változtatja meg politikáját. Egészen addig a NATO-nak készen kell állnia Ukrajna hosszú távú politikájára, és meg kell oldania az Oroszországgal való konfrontáció hatásait.

 

Káčer szerint a NATO-tagállamok kétnapos külügyminiszteri találkozóján, amelynek második napján Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea és Japán képviselői is részt vettek, a külügyminiszterek egyetértettek, hogy az ukrajnai háború az elvek háborúja, amelynek globális hatásai vannak. 

 

„Jól látható, hogy Ukrajnát a világ 140 országa támogatja, katonailag pedig 60 ország segíti. Közéjük tartoznak partnereink is a csendes-óceáni régióból”

 

– mondta Káčer.

 

Ez a narratíva alapvető része a külügyminiszter politikájának,pedig erősen túlzó kijelentéseket tartalmaz. A semmibe sem kerülő ENSZ-határozatot, amely elítélte az agressziót Ukrajna ellen, valóban 140 ország támogatta, de a világ országainak kétharmada nem támogatja az Oroszország szankcionálását vagy elszigetelését, sőt, igyekszik előnyt kovácsolni abból, hogy a Nyugat meggyengült a háború miatt, az USA figyelme pedig le van kötve. Ezt még a mainstreamhez tartozó Európai Külkapcsolatok Tanácsa is elismerte, amely felhívta a figyelmet, hogy az amerikai (és így a szlovák) narratívában szereplő globális összefogás Ukrajna mellett mindössze Észak-Amerikából, Nyugat-Európából, Japánból, Dél-Koreából és Ausztráliából hangzik el. Olyan fajsúlyos országok, mint Kína, Brazília, Dél-Afrika, Szaúd-Arábia ellenben vitatják a Nyugat lépéseit, és inkább békét akarnak.

 

Nem meglepő módon Káčer Kína kapcsán ugyanazt mondja, amit az amerikai külügyminiszter is hangoztat: Kínának nem szabad fegyvereket szállítania Oroszországnak. Kiemelte, hogy a szövetségeseknek meg kell vizsgálniuk, hogy milyen stratégiai területeken „vannak kiszolgáltatva Kínának”, és ezeket a függőségeket csökkenteniük kell. Káćer szerint figyelemmel kell kísérni és folyamatosan ki kell értékelni Kína viselkedését és globális ambícióit.

 

Körkép.sk, teraz.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!