Heger, Fiala és Morawiecki háborúpárti cikke a nyugati lapban: Ukrajna részleges győzelme nem elég

Nyitókép forrása: SITA/Tomáš Somr

Eduard Heger ideiglenesen megbízott szlovák kormányfő, valamint Petr Fiala cseh és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő közösen szignózott cikket közöltek a mérvadó külpolitikai szaklap, a Foreign Affairs hasábjain, amelyben felszólították a „szabad világot”, hogy tartsanak ki Ukrajna mellett. Azt hangsúlyozták, hogy egy befagyott konfliktus, vagy Ukrajna részleges győzelme nem oldana meg semmit.

A cikkben azt írják, hogy „Joe Biden amerikai elnök megihlette az európaiakat” februári varsói és kijevi látogatása alkalmával. A három országvezető úgy véli, hogy Biden „elkötelezett az európai szabadság mellett”, és érti, hogy „Ukrajna mindannyiunk szabadságáért küzd”.

Úgy fogalmaznak, hogy bár sem Ukrajna, sem Európa többi része „nem akar háborút Oroszországgal”, Moszkva „már rég eldöntötte, hogy háborúban áll velünk”, és éveken keresztül szisztematikusan ásta alá a nemzetközi rendet és biztonságot.

   

„Felhívásunkat komolyan kell venni: ha Oroszország győz, Ukrajna pedig elbukik, Közép-Európa lehet a következő, ennek megfelelően Oroszország legyőzése Ukrajnában csökkenti annak esélyét, hogy Ukrajna támogatóinak később saját vérüket és vagyonukat kelljen feláldozni [az oroszok ellen]”

fogalmaztak. Hozzátették, hogy egy befagyott konfliktusnak és egy végeláthatatlan háborúnak nincs helye a régiónkban. 

„Ezért kell tovább támogatnunk Ukrajnát mindaddig, amíg az orosz erők teljesen ki nem vonulnak a területéről, véget vetve a Kreml revansizmusának és imperializmusának”

írták. Szerintük a kelet-ukrajnai területeket és a Krímet ellenőrzése alatt tartó

Oroszország ellen folytatott háború lezárása olyan lenne, „mintha nyílt meghívást küldenénk minden tekintélyelvű őrültnek, aki azt hiszi, hogy gyűlöletkeltő narratívál alapján megtámadhatja szomszédait, több száz vagy több ezer embert gyilkolva le”. 

A három kormányfő szerint

béke csak Ukrajna feltételeivel jöhet létre, a konfliktus befagyasztásával pedig Oroszország csak időt nyerne.

Egy esetleges befagyott konfliktus kapcsán pedig úgy fogalmaztak, hogy az nem hozna stabilitást a régióba, nem javítani sem a biztonsági, sem a gazdasági helyzeten.

„Büszkék vagyunk arra, hogy Európa összefogott az orosz agresszióval szemben. Saját történelmünk során megtapasztaltuk Oroszország revansizmusát, totalitarizmusát, a megszállását, a deportálásokat és a mészárlást. A közép-európaiak évek óta figyelmeztetnek ezekre a veszélyekre. Azoknak az országoknak a vezetőiként, amelyek ennek a szélesebb konfliktusnak a frontvonalán állnak, az első naptól fogva tudtuk, hogy országainknak központi szerepet kell játszaniuk”

fogalmaztak.

Ezt követően jelezték, hogy a NATO júliusban esedékes csúcstalálkozójától a védelmi képességek növelését várják el, valamit a haderőfejlesztéseknek is új lendületet akarnak adni. Majd megemlítették, hogy a közös biztonság szavatolásához nyilvánvalóan még több anyagi és emberi erőforrásra lesz szükség. 

Leszögezték, hogy nem most kell csökkenteni Ukrajna támogatását, sőt, arra ösztönöztek, hogy Ukrajna olyan fegyvereket is megkapjon, amelyeket a Nyugat eddig nem adott át a konfliktus kiszélesedésének elkerülése érdekében. Ráadásul utaltak arra is, hogy az oroszokat a Krímből is szorítsák ki – ha ez megtörténne, borítékolható lenne a durva orosz katonai válasz:

„Mivel idén tavasszal tovább éleződik a harc a csatatéren, a nyár és az ősz felé tekintünk. Továbbra is kiállunk Ukrajna mellett minden korlát és feltétel nélkül. Ez magába foglalja azt is, hogy Ukrajna kapjon meg minden fegyvert és anyagi segítséget Oroszország legyőzéséhez, valamint szuverenitásának és területi integritásának teljes helyreállításához”

írták.

A három miniszterelnök a cikkben üdvözölte a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancsát, és sürgették az orosz legfelesőbb vezetés bíróság elé állítását a „az agresszió bűncselekményéért”. Javasolták a Nyugaton befagyasztott orosz vagyon Ukrajnának történő átadását.

Kijelentették, hogy a NATO korábbi elrettentésre és párbeszédre alapuló kettős stratégiáját meg kell változtatni, és az elrettentésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni.

És végül mi sem természetesebb, mint hogy egyetértettek Washington aggodalmaival „az indiai–csendes-óceáni térség” kapcsán (magyarul ez Tajvant és Kínát jelenti, bár a két ország nevét nem írták le a cikkben). Majd hitet tettek az amerikai célok és európai szerepvállalás fenntartása mellet: 

„Ha Európa egységesnek és szabadnak akar maradni, az amerikai szerepvállalásnak és vezetésnek továbbra is kulcsfontosságúnak kell maradnia. Az Ukrajna melletti eltökéltség azonban segít elrettenteni az agressziót a világ más részein is, és azt az üzenetet közvetíti, hogy a zsarnokok nem fognak nyugodni sem Európában, sem Ázsiában, sem sehol a világban”

fogalmaztak. Majd több cselekvést sürgettek Európa egységesülése és a transzatlanti kapcsolatok elmélyítése érdekében.

„Ezért kell tartanunk az eddigi irányt Ukrajna kapcsán, le kell győznünk a revansizmus sötét erőit, és a győzelemig támogatnunk kell Kijevet”

zárták a cikket.

Körkép.sk