A NATO szerint Oroszország az európai tenger alatti kritikus infrastruktúra ellen indíthat támadásokat

Nyitókép forrása: rmf24.pl

Fennál a jelentős kockázat, hogy Oroszország a Nyugattal való konfrontáció részeként célba veszi Európa és Észak-Amerika kritikus infrastruktúráját, beleértve a gázvezetékeket és az internetkábeleket – figyelmeztetett a NATO hírszerzésének egyik magas rangú tisztviselője.

David Cattler, a hírszerzési és biztonsági főtitkár-helyettes az újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Oroszország Ukrajna szövetségeseinek infrastruktúráját térképezi fel a szárazföldön és a tengerfenéken egyaránt.

Cattler szerint a moszkvai katonai és polgári hírszerző szolgálatok olyan erőforrások birtokában vannak, amelyeket a kritikus infrastruktúra megfigyelésére használhatnak – vannak köztük polgári- és kémhajók is.

   

Az internetes információáramlás 95 százaléka a tengerfenéken húzódó kábeleken keresztül halad, ezek szintén veszélyben lehetnek. A világon mintegy 400 tenger alatti száloptikai internetkábel létezik, ezek fele kritikus fontosságú, és ezektől az egész világháló és kapcsolódó szolgáltatásai is nagyban függnek. Naponta például 10 milliárd dollár értékű pénzügyi tranzakció adata halad rajtuk keresztül.

Catler elmondása szerint az oroszok az elmúlt évekhez képest sokkal aktívabbak a kritikus infrastruktúra megfigyelésében, őrjárataik az Atlanti-óceánon jóval gyakoribbak, mint voltak a korábbi években. Orosz hajók fürkészik a Balti- és Északi-tengert is.

Az Északi Áramlat négy vezetékszála elleni tavaly őszi szabotázzsal a Nyugat először Oroszországot vádolta meg, bár épp Oroszország vesztett rajta a legtöbbet. Beszédes, hogy az akcióra egy nappal a norvég-lengyel gázvezeték átadása után került sor. Hónapokkal később Seymour Hersh oknyomozó újságíró cikke Amerika és Norvégia érintettségére világított rá (a két ország jelentős bevételekhez jutott azzal, hogy az európai gázpiacról kiszorultak az oroszok). Erre kontrázott rá az amerikai és német mainstream sajtó azzal, hogy az ukránokra terelték gyanút, ám újabban olyan cikkek is megjelentek, amelyek követőjelzés nélküli orosz hajókat említenek együtt a szabotázzsal. Megjegyezzük, a korábbi tapasztalatok alapján nem lenne meglepő, ha a nyugati sajtó orosz „szellemhajókról” szóló cikkekkel ágyazna meg a NATO-tisztviselők kritikus infrastruktúráról szóló kijelentéseinek.

A NATO ugyanis furcsa módon épp az Északi Áramlat elleni támadásra hivatkozva hozott létre egy munkacsoportot, amely a kritikus infrastruktúra védelmével foglalkozik. A csoport vezetője Hans-Werner Wiermann altábornagy, aki szerint épp az Északi Áramlat esete mutatta meg, milyen veszély fenyegeti az európai tenger alatti infrastruktúrákat. A cél az lenne, hogy a tagállamok haditengerészetei szorosan együttműködve az érintett magánvállalatokkal növeljék a járőrözést és a monitoringot a kritikus hálózatoknál.

Norvégia – amelynek, ha Hersh elmélete az amerikai-norvég közös szabotázsakcióról helyes, okkal lenne félnivalója az orosz revanstól – nemrég kijelentette, hogy szorosan nyomon követi az orosz hajók mozgását. Oroszország kiszorításával egyébként Norvégia vált Európa első számú gázbeszállítójává.

Cattler megfogalmazása is felér a vészharangok megkongatásával: úgy véli, hogy az oroszoknak megvan a szándékuk és a képességük, hogy lépéseket tegyenek az infrastrukúra ellen, amennyiben ezt a döntést meghozzák.

Körkép.sk, politico