Nyitókép: AP Photo/Jacquelyn Martin, File
Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter nem csak Oroszországot hibáztatja az ukrán háborúért. Az 1973-as Nobel-békedíj nyertese a Zeit hetilapban emlékeztetett arra, hogy 2014-ben kétségeit fejezte ki azzal a tervvel kapcsolatban, hogy „meghívják Ukrajnát a NATO-ba”.
Kissinger, aki szombaton töltötte be a 100. életévét, hozzátette: „Ez volt a kezdete annak az eseménysorozatnak, amely háborúba torkollott”.
Az interjúban Oroszország „nagyon kíméletlen” agresszív háborújáról beszélt Vlagyimir Putyin elnök vezetésével.
„Maga a háború és a háború lebonyolítása rendkívül meggondolatlan, a támadást vissza kell verni, és támogatom az ukrán és a nyugati ellenállást.” Oroszországnak nem szabad nyernie. Azonban továbbra is azon a véleményen van, hogy „nem volt bölcs dolog a volt keleti blokk összes országának NATO-ba való felvételét összekapcsolni Ukrajna NATO-ba való meghívásával”.
Akkoriban azon a véleményen volt, hogy „Ukrajna maradjon semleges, hasonló státusszal, mint Finnország”. Jelenleg azonban amellett van, hogy Ukrajna a háború befejezése után csatlakozzon a nyugati katonai szövetséghez.
„Ma határozottan támogatom Ukrajna NATO-ba való felvételét a háború befejezése után. Most, hogy nincs többé semleges zóna a NATO és Oroszország között, jobb, ha a Nyugat felveszi Ukrajnát a NATO-ba.”
Kissinger azt mondta, nem hinné, hogy Putyin atomfegyvert használna Ukrajna ellen. „De minél inkább az orosz identitás magjához jut, annál valószínűbb, hogy megteszi.” Bírálta a Nemzetközi Büntetőbíróság által a Kreml vezetője ellen kiadott elfogatóparancsot. „Putyint bíróság elé állítani? Inkább ne!” „Lehetetlenné vagy sokkal nehezebbé válik a háború korlátozása, ha a háború kimenetele a politikai vezető személyes sorsához kötődik”.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
