Sikeres volt Brüsszelben a lengyel-magyar szövetség – egyelőre nem lesz migránskvóta

Nyitókép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Sikeresen blokkolta a lengyel-magyar tandem a brüsszeli EU-csúcson a migrációs paktumot, így a kötelező betelepítési kvóták hívei kénytelenek voltak megelégedni Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen bizottsági elnök politikai nyilatkozatával. A tárgyalások eredményeképp tehát nem ment át a migrációs paktum. Beszédes ugyanakkor, hogy csak két ország, Lengyelország és Magyarország tiltakozott, Szlovákia viszont nem, vagyis Zuzana Čaputová választottja, Ódor Lajos kormányfő támogatta a javaslatot.

A javaslat pedig nem mást ír elő, mint azt, hogy a migrációval sújtott országokból kötelező érvénnyel migránsokat vegyenek át a tagállamok egy adott kvóta szerint elosztva. Csak azok bújhatnának ki ez alól, akik minden be nem fogadott migráns után 20 ezer eurót fizetnek az Európai Bizottságnak. Magyarul: más országok hibás migrációs politikájának költségeit átterhelnék más országokra. 

Az uniós tagállamok belügyminiszterei június elején, minősített többséggel fogadták el a migránskvótákról szóló javalaslatot. Szlovákia képviseletében Čaputová szakértői kormányának belügyminisztere, Ivan Šimko szavazott, pontosabban tartózkodott – saját bevallása szerint csak azért, mert az Ódor-kabinet rövid ideig lesz kormányon, de egyébként a javaslat ellen nem tiltakozott.

Az EU-csúcs második napján, pénteken Lengyelország és Magyarország végül választás elé kényszerítette a tagállamokat: vagy szavazásra bocsátják a paktumot, ez esetben pedig megvétózzák azt, vagy semmilyen állásfoglalást nem bocsátanak szavazásra a bevándorláspolitikával kapcsolatban (a magyar megfogalmazás ennél kifinomultabb volt, de ez volt a lényege). A Tanács jobbnak látta a második lehetőséget választani.

A Mandiner beszámolójában megjegyzi, hogy több olyan országvezető, akik otthon bevándorlásellenes közvélemény vagy ellenzék nyomása alatt áll, igyekezett a felső korlát nélküli migránskvótákat korlátozó tényezőként bemutatni, hogy otthon némi retorikai zsonglőrködéssel eredményként tálalják a mai döntést – ám erre végül nem került sor.

A konzervatív olasz kormányfő, Giorgia Meloni a Politico szerint igyekezett meggyőzni Magyarországot és Lengyelországot a javaslat elfogadásáról, ám nem járt sikerrel. Olaszország számára egyébként a javaslat némi könnyítést jelentene, ám Róma tisztában van vele, hogy lényegi problémát nem oldaná meg.

Az újságíróknak nyilatkozva az olasz kormányfő kijelentette, hogy a két partnere nem okozott neki csalódást, mert „nem csalódhat azokban, akik nemzeti érdekeiket védik”. Kijelentette azt is, hogy sem Varsó, sem Budapest nem kifogásolta az olasz álláspont prioritását, ami nem a migránskvóták bevezetése, hanem a migráció”külső dimenziója”, vagy a bevándorlás feltartóztatása még az EU határain kívül.

Olaf Scholz német kancellár, aki nagyon határozottan szorgalmaz a kvóták bevezetését, sőt, azt is kijelentette, hogy a migrációt nem szabad feltartóztatni, most igyekezett elbagatellizálni a magyar-lengyel tandem blokkjának jelentőségét. Annyit mondott a sajtónak, hogy ami történt, „az az uniós döntéshozatal egy része”.

Azt is mondta ugyanakkor, hogy „folytatni kell a javaslat véglegesítését” még a 2024-es EP-választások előtt, és ezért a Tanácsnak tárgyalnia kell a véglegesítésről az Európai Parlamenttel. Ez magyarul azt jelenti, hogy még a 2024-es EP-választások előtt döntést akar, mert azt követően jelentősen átalakulhatnak az erőviszonyok, mind az EP-ben, mint más országokban (például Spanyolországban és Szlovákiában is).

Körkép.sk