Jövő héten NATO-csúcs, de az ukrán ellentámadás még nem hozott áttörést. Most az atőmerőműre fókuszálnak

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/File

Bár az ukrán ellentámadás kezdete inkább egy folyamat volt, és nem egyetlen naphoz köthető, a dátum, amikor egyértelmű volt hogy, az offenzíva kibontakozott, június 8. Az eredeti tervek arról szóltak, hogy déli-délkeleti irányban az ukránok kettévágják az orosz erőket és eljutnak az Azovi-tengerig. Ezt vagy ennek egy részét akarták elérni még a vilniusi NATO-csúcs előtt annak érdekében, hogy a megmutassák, van értelme folytatni Ukrajna parttalan támogatását hosszú távon is, plusz, még több fegyvert kérhessenek a Nyugattól. A NATO-csúcsig kevesebb mint egy hét van hátra, és nem történt áttörés a fronton. Jelenleg pedig az ukrán vezetés figyelme valamiért a „zaporizzsjai atomerőmű védelmére” irányul, ami azért különös megfogalmazás, mert az erőmű az oroszok kezén van, így az ukránok megvédeni nem, csak támadni tudják. Az elmúlt napokban számtalan olyan nyilatkozatot tettek, amivel mintha egy atomerőmű elleni ostromot akarnának igazolni, minden szinten azt kommunikálták, hogy az oroszok atomkatasztrófát akarnak előidézni. 

Ami az ukrán ellentámadást illeti, szerdán több nyilatkozatban is „taktika váltásról” számoltak be az ukránok. És nem is egyedül tették ezt. Az információs háborúban Kijev oldalán komolyan segédkező, nem túl objektív amerikai Hadtudományok Intézete (ISW) azt jósolja, hogy az ukrán fegyveres erők az orosz élőerő és haditechnika kimerítésére összpontosítanak.

Ezzel összhangban nyilatkozott kedden Olekszij Danyilov, az ukrán védelmi tanács titkára, aki kijelentette, hogy az ukrán erők fő feladata az orosz emberállomány, felszerelés és üzemanyagraktárak, tüzérség és légvédelem megsemmisítése. Danyilov szerint az ukránok célja az orosz emberállomány és haditechnika felőrlése, „nem pedig hatalmas átfogó manőverek végrehajtása”.

   

Ez az ISW szerint azt jelenti, hogy amíg az ellentámadás első napjaiban az ukrán az orosz védvonalak áttörését kísérelték meg, most „szisztematikus csapásokat” hajtanak végre az orosz tüzérség ellen.

A valósághoz valószínűleg közelebb áll az, hogy patthelyzet alakult ki. Az ukránok nem tudták áttörni az orosz védvonalakat, érdemi, stratégiai jelentőségű próbálkozásuk az Antonovszkij hídnál van, ahol hídfőt próbálnak kiépíteni. Az ISW ráadásul a tavalyi herszoni előrenyomulást hozza fel példának, amely azért volt sikeres, mert az oroszok saját, jól felfogott érdekükből vonultak vissza, és nem voltak olyan jól kiépített védvonalak, mint amivel most az ukránok szembesülnek.

Márpedig az oroszok tényleg beásták magukat. Olekszij Gromov, az ukrán vezérkar dandártábornoka az Ukrinformnak beszámolt róla, hogy az oroszok 10-40 kilométer széles műszaki akadályokkal teletűzdelt védelmi vonalakat alakítottak ki. Ezek több védelmi sávból állnak, van bennünk páncélosok ellen telepített aknamező, harckocsiárkok rendszere, úgynevezett sárkányfogak, vagyis kúp alakú betonakadályok több sorban elrendezve, drótakadályok és további tankcsapdák.

Egyelőre tehát úgy néz ki, hogy az ukránok nem tudják érdemben áttörni az orosz állásokat. Kijev narratívája is megváltozott az elmúlt hetekben. Egyre több kijelentés hangzott el arról, hogy nem elégséges a nyugati felszerelés, amit kaptak, nem működnek megfelelően vagy használhatatlanok a francia tankok, nem kaptak elég lőszert, és így tovább. Magyarul: elkezdődött az indokok keresése az eredménytelenségre.

Az elmúlt napokban az oroszok és az ukránok egymás vádolták a zaporizzsjai atomerőmű elleni akcióval. Az erőművet tavaly március óta az oroszok ellenőrzik, Ukrajna pedig tavaly legalább egyszer megpróbálta visszafoglalni, és valójában sosem tett le erről a tervéről. Most pedig mintha azt látnánk, hogy egy, az erőművet érintő katonai incidens felelősségét próbálnák már jó előre az oroszokra hárítani, és egyúttal indokot szolgáltatni az erőmű megtámadására. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az erőműért vívott csata az információs térben zajlik.

Tény, hogy szerdán Volodimir Zelenszkij magához rendelte Oleschukot, a légierő főparancsnokát, Ihor Klimenkó belügyminisztert és Szergej Deinekót, az államvédelmi szolgálat vezetőjét, hogy a zaporizzsjai atomerőmű kapcsán tárgyaljanak. Az ülésen kihallgatták Petro Kotyint, az erőművet működtető Enerhoatom vezetőjét, és Andrij Kozyurát, a chmelnyickiji atomerőmű igazgatóját. Hogy miről tárgyaltak, egyelőre nem tudni.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrei folyamatosan figyelik az erőmű állapotát, ahol egyébként mindegyik reaktort leállították az oroszok. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója szerint egyelőre nincsenek jelei problémának, de ettől „még nem könnyebbülhetünk meg”. A NAÜ engedélyt kért az oroszoktól arra, hogy ellenőrizzék az egyik reaktor épületének tetejét. Az ukránok állítják, hogy az oroszok robbanószert helyeztek el ott, hogy hamis zászlós provokációt hajtsanak végre.

Körkép.sk