Veszélyes közelség: a Duna melletti orosz csapásban megsérült egy román hajó is

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Libkos, File

Megrongálódott egy román hajó kedden a dél-ukrajnai kikötők elleni orosz dróntámadásokban. Személyi sérülés nem történt, de ez is jelzi, hogy egyre forróbb a helyzet a Fekete-tengeren. A hajó egyébként folytathatta útját. Az oroszok egyre jobban kicentizik a NATO-t, ami aggodalomra ad okot. Közben az orosz blokád Közép-Európa felé tereli az ukrán gabonát.

A román külügyminisztérium kedd esti nyilatkozata szerint az ukrán hatóságok arról tájékoztatták az odesszai román konzulátust, hogy egy román hajó is megsérült abban a hétfői incidensben, amely a Duna melletti Reni kikötőjében történt. A korábbi híradások még nem említettek sérült hajót, ugyanakkor a csapásban a kikötő és egy gabonatároló is súlyosan megsérült, állítólag 50 ezer tonna gabona veszett oda.

Oroszország a múlt hét elején lépett ki a fekete-tengeri gabonafolyosó-egyezményből, majd a múlt szerdán közölte, hogy minden ukrán kikötőkhöz közelítő hajót úgy tekint, mint potenciális fegyverszállítmányokat. Az oroszok gyakorlatilag el akarják lehetetleníteni az ukrán tengeri gabonexportot, ami súlyos gazdasági problémákat jelent Ukrajna számára.

   

Két dolgot azonban mindenképpen ki kell emelni. Az egyik, hogy az oroszok szerint (és valószínűleg tényleg ez a helyzet) Nyugat nem tartotta be a gabonafolyosó alkujának rá eső részét, és nem adott zöld utat az orosz műtrágya exportjának. Persze, az sem zárható ki, hogy Moszkva be akar keményíteni, és csak ürügyet keresett az ukrán gabonaexport blokádjára.

A másik, hogy az ukrán gabona igen nagy része külföldi, elsősorban amerikai és nyugat-európai kézen van, tehát az export fenntartása nyugati érdek, nyugati profithoz kötődik.

Az orosz blokád megújulása Közép-Európa számára nem jó hír, mert az ukrán rossz, vagy legalábbis kétes minőségű gabonát ismét felénk tereli. Ráadásul a korábbinál jóval nagyobb dömpingre számíthatunk. Azt már jelezte, hogy hajlandó „csaknem az egész ukrán gabonaexportot” átengedni a „szolidaritás folyosóin”, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy ez a közép-európai agrárpiac tönkretételét kockáztatja. Brüsszelt természetesen ez nem nagyon zavarja.

Ahogy egyébként Kijevet sem, amely most azért lobbizik, hogy a szeptember 15-én lejáró, ukrán gabonára vonatkozó importtilalmat ne hosszabbítsák meg. Mivel Brüsszel nyomás alatt tartja a közép-európai országokat, hogy csak az EU által jóváhagyott korlátozásokat alkalmazzák, borítékolható a konfliktus. Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária és Szlovákia a meghosszabbítás mellett foglalt állást. Igaz, Szlovákia – ahogy azt már az atlantista Heger-kormány idején megszokhattuk – minimális erőfeszítést mutat Brüsszel meggyőzésére.

Jozef Bíreš agrárminiszter kedden az uniós agrárminiszterek tanácsán arról beszélt, hogy Szlovákia támogatja Ukrajnát abban, hogy gabonája eljusson a világpiacokig (megjegyezzük, a mainstrean sajtóm állításaival szemben a gabona többnyire a jól fizető vevőkhöz és nem a szegény afrikai országokba kerül – a szerk.).

Említette azt is, hogy a szlovák termés idén 12 százalékkal nagyobb a tavalyinál, és hogy korlátozottak a tárolókapacitások, a helyzetet pedig bonyolítja a gabona árának csökkenése, de módszeresen kerülte annak megemlítését, hogy ezek a jelenségek az ukrán gabonadömpinggel állnak összefüggésben.

Bíreš azt hangoztatta, hogy támogatja az ukrán gabona átszállítását a szolidaritási folyosókon (miközben a gabona feltorlódásának problémája nincs megoldva – a szerk.), és hogy Szlovákia számára politikai prioritás Ukrajna támogatása. 

Körkép.sk