Nyitókép forrása: canva
Kongatják a vészharangot a kormány mellett működő pénzügyi agytrösztök a költségvetési hiány miatt, amit az év első felében a széteső és hosszú agóniában kimúló Heger-kormány hagyott maga után. Az államfő által kinevezett szakértői kormány, az Ódor-kabinet már jó ideje arról beszél, hogy (megszorításokkal) konszolidálni kell a költségvetést, és elsősorban az energiatámogatások és a családtámogatások kerültek célkeresztbe, bár egyelőre döntés egyikkel kapcsolatban sem született.
Most a pénzügyminisztérium számításai szerint 1,6 milliárd eurós kráter tátong a költségvetésen, amelynek alig felét lehet a betervezett 800 milliárd eurós tartalékkal kifedni. Sok szó esik a felelős költségvetésről és a jövő generáció eladósításáról, a nyugdíjemelések, a gyermekek után járó támogatások és a szülői bónusz bírálatáról – arról már kevesebb, hogy akkor miért vállalta Szlovákia több százmillió euró értékben az amerikai támadóhelikopterek megvételét, amiről le is mondhatott volna, ha ilyen rossz a helyzet…
Tény, hogy a deficit egyre nagyobb, és nagyságát idén nagyjából 7 százalékra becsülik, ami abszolút számokban 8 milliárd eurót jelent – egy lakosra lebontva 1540 euró. Az ország eladósodottsága az év végén várhatóan a teljes gazdasági kibocsátás 57 százalékára fog nőni, ami azt jelenti, hogy az ország által egy évben megtermelt cirka 120 milliárd eurós gazdasági teljesítménnyel szemben ott lesz 68 milliárd eurós adósság.
A költségvetésben lévő 1,6 milliárd fedezetlen hiány kétszer akkora, mint a tartalékok, amit a kiadások kezelése érdekében elfogadott korábbi intézkedések biztosítani tudnak. A pénzügyminisztérium természetesen a szociális juttatásokban látja a probléma forrását (és szót sem ejt a védelmi minisztérium vállalásairól, miszerint a GDP 2 százalékára növelné a védelemre fordított kiadásokat).
A következő tételeket emelték ki az 1,6 milliárd eurós pénzügyi kráterből:
- a nyugdíjak rendkívüli valorizációja: 567 millió euró (35,6 százalék),
- a szülői bónusz vagy szülői nyugdíj (a dolgozó gyerekek saját járulékaikból direktben járulhatnak hozzá szüleik nyugdíjához): 260 millió euró (16,3 százalék),
- gyermek- és családtámogatások: 254 millió euró (16 százalék),
- segélyre szorulók támogatása: 126 millió euró (7,9 százalék),
- óvodába fel nem vett gyermekek után járó támogatások: 75 millió euró (4,71 százalék),
- az ukrán menekültek támogatása: 49 millió euró (3,1 százalék),
- a közmédiával kapcsolatos koncessziós díjak eltörlése: 42 millió euró,
- egyéb: 220 millió euró.
A Horváth Mihály vezette pénzügyminisztérium adóemelésekre készül, ami érinti az ingatlanadókat, a szeszes italok, a dohányáru jövedéki adóját, és elvileg különadót kapnak a multik is, de a részletek egyelőre nem ismertek. Az Ódor-kabinet állítása szerint a választások után felálló új kormány fogja eldönteni, mely területeken lesz adóemelés és megszorítás – kérdés, hogy előáll-e majd egy politikai patthelyzet a kormányalakításnál, ami Ódoréknak jelentene hosszabbítást.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (amelynek egykor tagja volt Horváth is és maga Ódor Lajos jelenlegi megbízott kormányfő) szerint a következő kormánynak muszáj lesz konszolidálnia a költségvetést, máskülönben államcsőd jöhet, ha „nem is ma vagy holnap, de valamikor a 2030-as években”.
A kormány hozzáállása azért is érdekes, mert a védelmi kiadások megnyirbálása egyelőre szóba sem jöhet. Sőt. A védelmi minisztérium a jelenlegi, államfő által megbízott kormány vezetése alatt a következő kiadásokat vetette már fel:
- 160 darab Oshkosh JLTV 4×4-es harcjármű megvásárlása Amerikától, amelynek puszta megvásárlását egy amerikai alap támogatásából finanszírozzák, de az áfa és a karbantartás a szlovák költségvetést terheli majd. Egyetlen jármű éves fenntartása több ezer euróra rúghat.
- A védelmi tárca már hivatalosan is kért árajánlatot az amerikaiak által felajánlott Viper harci helikopterekre, amit Pozsony az Ukrajnának adott MiG-ekért cserébe kapna, csakhogy messze nem ingyen. A csomag 12 támadó helikoptert és 500 hozzátartozó rakétát tartalmazna, és így is 340 millió eurót kellene hozzáfizetni, nem számolva a karbantartásra, kiképzésre, áfára és vámokra fizetendő összegeket, amelyek újabb százmilliókat jelentenek.
- A védelmi tárca szeretné elérni, hogy az éves védelmi kiadások mértéke a GDP 2 százaléka legyen. 120 milliárd eurós kibocsátásnál el 2,4 milliárd eurót jelent éves szinten már az idei évtől. 2022-ben például még csak 1,3 milliárd euróról szólt a védelmi költségvetés, ami kis híján a fele a most tervezettnek.
Ezekről a kiadásokról alig folyik vita, szemben például a szociális juttatásokról.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
