Ján Kubiš egykori külügyminiszter „polgári jelöltként” indulna az államfőválasztáson

Nyitókép forrása: SITA/Kay Nietfeld/dpa via AP, File

Ján Kubiš diplomata, egykori szlovák külügyminiszter polgári elnökjelöltként indulna a 2024-es szlovák államfőválasztáson. Ezt maga Kubiš jelentette be szombaton azzal, hogy hamarosan elkezdi összegyűjteni a jelöléshez szükséges aláírások gyűjtését.

„Szeretném megnézni elfogadottságom mértékét a szlovákiai választók körében azzal, hogy belátható időn belül elkezdek aláírást gyűjteni. Ez mutatja majd meg, lehetek-e polgári elnökjelölt”

idézte Kubišt a TASR szlovák hírügynökség. Indoklásában azt is kifejtette, hogy szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy „ne ismétlődjenek meg azok az események az országban, amelyeknek az elmúlt héten lehettünk tanúi”.

   

Kubiš nem pártszínekben indulna a jövő tavasszal esedékes elnökválasztásokon, szerinte a jelenlegi helyzetben a független jelölés és az aláírásgyűjtés az „egyetlen helyes út”. Úgy véli, hogy bárki, aki pártszínekben vágna neki az államfőválasztásnak, „nehéz dolga lenne hivatala ellátásában”. 

Zuzana Čaputová jelenlegi államfő, aki 2019-ben a progresszív PS színeiben indult, majd győzött az elnökválasztáson, korábban jelezte, hogy nem akarja megmérettetni magát a következő választáson. Korábban Ivan Korčok volt külügyminiszter is jelezte, hogy jelöltetné magát, aki az SaS színeiben kapott anno miniszteri posztot és most is az SaS támogatja leginkább jelölését.

Ján Kubiš az első Fico-kormány külügyminisztere volt, előtte Csehszlovákia addisz-abebai nagykövetségén dolgozott, a Csehszlovák Külügyminisztérium Leszerelési és Fegyverzetellenőrzési Osztályát vezette, 1993-1994-ben Szlovákia ENSZ-nagykövete volt. 2019-ben António Guterres ENSZ-főtitkár kinevezte az ENSZ libanoni különleges koordinátorává, két évvel később líbiai külünmegbízott volt, ám ezt a posztot néhány hónap múlva feladta (a líbiai polgárháborús helyzetre való tekintettel a pozíció más karrierdiplomaták körében sem volt épp kelendő – a szerk.).

2018-ban csaknem a Smer elnökjelöltje lett, végül azonban az akkor már jelentősen meggyengült szocialista párt inkább Maroš Šefčovičot indította Čaputová ellen, aki viszont alulmaradt a második fordulóban.

Kubiš nem volt épp a magyarok a barátja. Koszovó függetlensége idején arról beszélt, hogy a koszovói függetlenedés olyan precedenst jelenthet, amivel a magyarok visszaélhetnek. Kivette a részét 2007-ben a Sólyom László magyar államfő látványos kitiltásából és a magyarok elleni szlovák hisztériakeltésből is. Az sem mellékes, hogy Kubiš nemrég méltatta Čaputová munkásságát – bár lehet, hogy ezzel csak azt akarta jelezni, hogy már nem kötődik a Smerhez annyira.

Várhatóan újabb jelöltek nevét ismerhetjük meg az előrehozott választások után. Robert Mistrík, aki független jelöltként 2019-ben is indult, de az utolsó pillanatban visszalépett Čaputová javára, a parlamenti választások után jelenti be, hogy újra vállalja-e a megmérettetést.

Körkép.sk, teraz.sk