Nyitókép forrása: twitter/X

 

Magas rangú katonai vezetők egy csoportja szerda hajnalban a helyi televízióban bejelentették, hogy átvették a hatalmat. Erre alig pár perccel azután került sor, hogy az állami választási bizottság bejelentette, Ali Bongo elnök megnyerte a választásokat, és harmadszor is elnök lehet.

 

A katonatisztek állításuk szerint a közép-afrikai ország összes biztonsági és katonai szervének nevében beszélnek. Kijelentették, eltörlik a választások eredményét, és további értesítésig minden határszakaszt lezárnak, az állami intézményeket pedig feloszlatják.

 

„A gaboni nép nevében úgy döntöttünk, hogy megvédjük a békét azáltal, hogy véget vetünk a jelenlegi rezsimnek”

 

fogalmaztak a katonák közleményükben. Az általuk feloszlatott intézmények közé tartozik a kormány, a szenátus és az országgyűlés, valamint az alkotmánybíróság és a választási testület is.

 hirdetes_810x300  

 

A Reuters közlése szerint a fővárosban, Librevilleben lövöldözéseket hallani. Nem lehet tudni, mi a helyzet a régi-új elnökkel Bongóval, akit utoljára akkor látott a nyilvánosság, mikor szombaton leadta a voksát a tévékamerák előtt a választásokon.

 

Bongo elnök családja már 56 éve uralja Gabon politikai hatalmát, és a választások előtt az ellenzék vehemens változásokat sürgetett. Gabon gazdag kőolajban és kakaóban, ennek ellenére az országban rendkívüli szegénység uralkodik.

 

Ali Bongo a mostani választásokat 64,27 százalékkal nyerte meg, fő kihívója, az ellenzéki Albert Ondo Ossa 30,77 százalékkal szerepelt. A ma 64 éves Bongot először 2009-ben választották meg. A 2016-os választásokkor leállította az internetet és kijárási tilalmat rendelt el, de még így is csak szűk előnnyel tudott nyerni. A választási győzelme miatt polgárháborús viszonyok alakultak ki az országban.

 

Ha a gabonai katonai puccs eléri célját, akkor 2020 óta ez lesz a nyolcadik sikeres katonai államcsíny Nyugat- és Közép-Afrikában a mali, guineai, burkina fasói, csádi és nigeri puccsok után.

 

A múlt hónapban Nigerben vette át a hatalmat a hadsereg, az ottani események pedig veszélybe sodorták az USA, Franciaország és Németország stratégiai érdekeit, de Európa uránellátását is.

 

Reuters.com

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!