Korrupciós ügyek, harctéri kudarc, elhalasztott választás – szorul a hurok Zelenszkij körül?

Nyitókép forrása: SITA/Genya Savilov, Pool Photo via AP

Az elmúlt időszakban a Nyugaton eddig érinthetetlenként kezelt Volodimir Zelenszkij körül mintha fogyna a levegő. Legutóbb egy nevesincs egyiptomi oknyomozó újságíró számolt be egyiptomi villájáról, amit a nyugati sajtó is átvett. Korábban a maroknyi megmaradt ellenzéki politikussal készítettek interjút az amerikaiak, amelynek fő üzenete az volt, hogy Zelenszkij békeidőben alkalmatlan vezető. A Politico néhány héttel ezelőtt belengette, hogy Zelenszkij halála esetén is folytatódna a törvényes kormányzás Ukrajnában, pár napja pedig a németek közöltek oknyomozást, miszerint Ukrajna áll az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek elleni terrortámadás mögött. Most pedig egy volt amerikai hírszerző jelezte, hogy minden készen áll Zelenszkij likvidálásához.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért változik, és milyen irányba hat ez a trend. Az ugyanis szemmel látható, hogy Zelenszkij pozíciója egyre gyengül, és a nyugati sajtó által szétterített narratívák mintha előkészítenék a terepet egy politikai változáshoz.

Az nyilvánvaló tény, hogy Zelenszkijjel Ukrajna élén sem a háború befagyasztására, sem békére nincs esély. Ami talán kevésbé látható, de a sorok közül azért kiolvasható, hogy az amerikai külpolitikai célok mellett elkötelezett politikai vezetés és a hadsereg között nő a feszültség. Az utóbbi jóval nagyobb ellenállást mutatott az amerikai követelések teljesítése terén.

   

Kiszivárgott információk szerint Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök összeszólalkozott az amerikai stratégákkal, akiket azzal vádolt meg, hogy nem értik ezt a háborút. A vita tárgya az az amerikai követelés volt, hogy az ukránok fő erejüket vessék be a déli front áttörésére. Az ukránok azonban keleten is erőket akartak tartani, mert úgy vélik, hogy az oroszok 100 ezer fős sereggel indulhatnak meg keleti irányból. Végül az amerikai akarat érvényesül, és ennek eredményeképpen az ukránok részsikereket érnek el az orosz védvonalak megszorongatásában. Kérdés, meddig bírják, meddig jutnak.

Azt sem nehéz belátni, hogy a nyugati követelések mögött egy politikai és egy stratégiai cél húzódik meg. A politikai az, hogy nagyon rosszul festene a lapokban, ha a rengeteg, több milliárd dolláros támogatás ellenére nem sikerülne az ukrán ellentámadásnak legalább egy látványos, frontot áttörő sikert felmutatnia. És elkezdődne a felelősök keresése, ráadásul hatással lenne nemcsak Ukrajna további finanszírozására, de az amerikai elnökválasztási kampányra is.

A másik, stratégiai cél a Fekete-tenger feletti befolyásról szól, amit az oroszok nehezen tudnának fenntartani a Krím nélkül. A Krím megszorongatása tehát a nyugati, elsősorban amerikai és brit érdek, és most ennek rendelték alá az ukrán hadsereg céljait is. Aligha valószínű, hogy a front kettévágásával az ukránok térdre kényszerítenék Oroszországot.

Beszédes, hogy Olekszij Reznyikov védelmi minisztert, akit a brit érdekek meghosszabbított kezeként is emlegetnek, várhatóan leváltják. Reznyikov védelmi miniszterként egyike lenne annak a három közjogi „méltóságnak”, aki Zelenszkij akadályoztatása vagy halála esetén átvenné az ország irányítását (a külügyminiszter és az elnöki iroda vezetője mellett).

Így jutunk el Scott Ritter, volt amerikai hírszerző tiszt interjújához, amelyről a Mandiner pénteken számolt be. Ritter szerint az ellentámadás kudarca után az ukrán hadsereg el fogja távolítani Zelenszkijt a hatalomból.

„Már minden készen áll, hogy kiiktassák”

fogalmazott. Azt is elmondta, hogy az ellentámadás sikertelensége után az ukrán hadseregben feszültség lesz, és felelősöket fognak keresni a politikai vezetésben. Ennek egyik hajtóereje majd a politikai vezetéssel kapcsolatban kirobbant korrupciós ügyek lesznek, és a katonák fel fogják tenni a kérdést, hogy mivégre folyik a vérontás, ha nem látnak mást, csak nyerészkedő politikusokat, akik közben a halálba küldik őket.

Itt érdemes kitérni arra, hogy lehet-e sikeres az ukrán ellentámadás. Ez egy bonyolult kérdés, de igen valószínű, hogy inkább csak PR-eredményeket tudnak elérni. Az ellentámadás lényege az lenne, hogy Bergyanszk és Mariupol irányába kettévágják az oroszok által uralt szárazföldi folyosót, ami összeköti a Krímet az oroszok által megszállt kelet-ukrajnai területekkel.

Ehhez legjobb esetben is már csak nyolc hetük van az ukránoknak, miközben még az első orosz védvonalat sem törték át teljesen, és van még három. És ha át is törik, adódik a kérdés, milyen élőerővel tudnak előrenyomulni és kiszélesíteni a visszafoglalt területeket, miközben két oldalról az orosz tüzérség szorongatja majd őket. És még nem beszéltünk arról, hogy mi lesz, ha közben az oroszok betörnek kelet felől, vagy legalábbis támadást indítanak, ami erőket von el az ukrán frontról.

A nagy áttörést ígérő ukrán ellentámadásról az elmúlt napokban egyre inkább egy következő, téli vagy tavaszi ellentámadást megalapozó lépésként kezdtek el beszélni a nyugati megmondóemberek. Ukrajna pedig újabb sorozási hullámot indított el, ami nemcsak a veszteségekről árulkodik, de azt is előrevetíti, hogy tovább nő az elégedetlenség és a félelem a hátországban.

A fentiekből azonban világosan látszik, hogy egy háborút megfordító, vagy Oroszországot tárgyalóasztalhoz kényszerítő átütő esemény valószínűtlen, bár nem zárható ki. Az ukrán nemzet színe-java pedig kivérzik, és ezt már egyre kevésbé lehet letagadni, arról is egyre több világos beszéd hangzik el, hogy a Nyugat sem tudja, de nem is akarja a jelenlegi szinten tovább támogatni az ukránokat.

Némiképp meglepő volt olvasni azt az interjút is, amelyben Zelenszkij arról beszélt, hogy indulni fog a következő elnökválasztáson – amire elvileg 2024 tavaszán kerül sor, de erre semmi garancia nincs, hiszen a parlamenti választásokat már a háború miatt elhalasztották.

Márpedig Zelenszkij 2019-ben úgy lett elnök, hogy két dolgot ígért: a háború befejezését, és hogy csak egy ciklust akar az elnöki székben tölteni. Ehelyett nem tudta elkerülni a háborút, és miközben felszámolta az ellenzék színe-javát és autoriter hatalmat gyakorol, újra indulni akar a választásokon.

„Én vagyok az alkotmány garanciája és minden esetben meg fogom védeni az alkotmányt”

mondta, ami szintén arról árulkodik, hogy egyre nő a feszültség a kijevi vezetés körében.

Körkép.sk