Korrupció, amerikai kötődésű NGO-szivárogtatás – ostrom alatt az utolsó normálisan működő európai gázvezeték

Nyitókép forrása: anadolu

Elindult  a nyugati intrika-hullám a bolgár-török gázvezeték-projekt miatt, mert azon „túl sok orosz gáz érkezhet ismét az EU-ba”. Azt persze figyelmen kívül hagyják, hogy a közép-kelet-európai országok számára milyen előnyöket jelentene az orosz gáz nem Ukrajnán keresztül történő szállítás. Az is beszédes, hogy a Politico brüsszeli hírportál cikke kizárólag feltételezéseket és aggodalmakat fogalmaz meg, tények és valódi kontextus nélkül – például arról nem írnak, hogy a Török Áramlaton keresztül, érkező gáz mennyivel olcsóbb lehet a drága, tengeren érkező LNG-től. Bulgáriában az ügy miatt hatósági nyomozás indult, egy 2019-ből származó levelezés alapján, amely természetesen mikor máskor, ha nem most szivárgott ki egy NGO jóvoltából.

A Török Áramlat talán az utolsó olyan gázvezeték Európában, amely még érdemben és biztonságosan szállít orosz vezetékes földgázt Közép-Európába. Az orosz-ukrán háború kitörése óta Magyarország számára is ez a vezetékszál vált stratégiai jelentőségűvé.

Az Északi Áramlat 1-es és 2-es vezetékszálait felrobbantották, a Lengyelországon keresztül haladó Jamal vezetéken leállították a forgalmat önkéntes szankciókra hivatkozva, az ukrán vezetékeken pedig csak korlátozott mennyiség halad át, ráadásul a háború miatt eléggé kiszámíthatatlan a szállítás folyamatossága.

   

Papíron az Török Áramlat stratégiai jelentőségű energiafolyosó lenne, csakhogy a brüsszeli politika, amely az amerikai külpolitikai és gazdasági érdek nyomdokain jár, ebben is problémát lát – és teljesen figyelmen kívül hagyja a térség országainak érdekeit.

Bulgária ugyanis 2022-ben nyugatbarát kormányának köszönhetően az elsők egyike volt, aki lemondott az orosz gázról, csak épp nem tudta pótolni a kiesést. A belpolitikai válság után megbukott nyugatbarát kormány helyére szakértői kormány került, amely próbálta visszacsinálni a dolgot, ami nem teljesen sikerült. Bár Bulgáriának van tengeri kijárata, a LNG és az LNG-terminálok kapacitásának csillagászati árával nem tud mit kezdeni. Magyarul: a bolgároknak nagyon hiányzik az olcsó orosz gáz.

A most született török-bolgár megállapodás lehetővé tenné, hogy Bulgária Törökországból importáljon energiahordozót egy olyan csővezetéken keresztül, ami Bulgária gázigényének 60 százalékát ellátná. Az erről szóló alkut azonban a mediális térben és a bolgár belpolitikában is erősen támadják.

Mit ír a Politico?

A brüsszeli lap szerint a Törökország és Bulgária között létrejött egyezmény „növeli a félelmeket azzal a kapcsolatban, hogy több orosz gáz érkezhet az EU-ba, miközben az éppenhogy igyekszik megszüntetni az importot”. Az EU aggódik a bolgár-török alku miatt, és „szorosan figyeli azt”, sőt, nem zárjuk ki, hogy az EU trösztellenes szabályainak megsértése miatt az Európai Bizottság be fog avatkozni.

Pedig azt még a Politico is elismerni, hogy nincs jogalapja az EU-nak arra, hogy farkast kiáltson, tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos szabályok alapján a megállapodás nem sérti az uniós jogot. Amiatt aggódnak, hogy az egész helyzet bolgár és török cégeknek kedvez a versenytársak rovására. Magyarul: nem nyugati és nem amerikai érdek a Török Áramlat kapacitásainak kiterjesztése.

„Nyilvánosságra nem hozott, de a Politico által látott információk szerint a Bulgargaz bolgár állami tulajdonú gázipari vállalat évente 1,85 milliárd köbméter gázt importálhat a Strandzsa-Malkoclar belépőponton. Ez Bulgária éves keresletének mintegy 60 százalékát teszi ki (értsd: ekkora piactól esne el egy nyugati beszállító –  a szerk.)”

írja a lap. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, az átláthatóság hiányára hivatkozva már januárban tiltakozni kezdtek az NGO-k. A helyzet azonban nem akkor csúcsosodott ki, hanem most.

Az EU gázigényét ugyanis az oroszok a háború előtti 40 százalék helyett már csak 8,4 százalékra teljesítik (bár ebben az adatban is érdemes kételkedni), Brüsszel pedig teljesen betiltaná az orosz gázt 2027-re. A nyugati szakértők azért verik tamtamot, mert a Török Áramlat felértékelése „túlságosan megnyithatná az ajtót az orosz gáz előtt”.

Korrupciós hacacáré

Jóval mélyebb betekintést ad a helyzetről a bne Intellinews régiós hírportál cikke, amely szerint a bolgár ügyészség augusztusban vizsgálatot indított amiatt, hogy magasbeosztású bolgár hivatalnokok titkos tárgyaláson vettek részt nyugati szankciós listán szereplő oroszokkal azzal a céllal, hogy megegyezzenek a Török Áramlat bolgár szakaszának építéséről. Ez a Balkáni Áramlat közel 500 kilométeres szakaszának kivitelezéséről szól, ami Sztrandzsa-Malkoclar interkonnektortól szállítja tovább a gázt Szerbia és Görögország irányába.

Az ügyészség pedig azért most lépett, mert – mily meglepő – augusztusban szivárogtak ki azok az e-mailváltások, amelyek 2019. júliusában illetve a következő hónapokban keltek, és amelyek betekintést adtak a gázvezeték kivitelezésének piszkos hátterébe.

A hatóságok gyanúja szerint Bojko Boriszov, akkori kormányfő azért lobbizott, hogy a Török Áramlat új szakasza a Bulgárián keresztül haladó Balkán Áramlat gázhálózat bővítéseként szolgáljon. (A nyugati sajtó ezt azért nehezményezi, mert ez több orosz gáz importjának bővülését jelentené déli irányból). A szakasz megépítését az akkori bolgár kormány 2018 végén jelentette be, 2019 áprilisában meg is bízták a kivitelezéssel a szaúdi Arkad Mérnöki és Építőipari Vállalatot.

A projektért ugyanakkor bejelentkezett az orosz Lukoil is, amely magasabb árat kínált a 484 kilométeres szakasz megépítéséért. A bolgár gázvállalat aztán váratlanul májusban úgy döntött, hogy az Arkad helyett az oroszokat bízza meg a kivitelezéssel, annak ellenére, hogy az uniós szankciós listán szereplő személyek is érintettek voltak. Rá egy hónapjára újabb fordulat jött, mikor a Versenyhivatal az egész folyamatot leállította.

Jött az alkudozás. 2019 júliusában megint az Arkadot kiáltották ki győztesnek – azzal a korrupció határán mozgó feltétellel, hogy a bolgár Completion Development vállalatot kell megbíznia bizonyos feladatok elvégzésével. Ez a cég szintén rendelkezett orosz kötődésekkel. A kivitelezés végül 2020 júniusában indult meg.

Az alku egy törökországi találkozó keretében született. Az egész háttérinformációt az civil szervezet szivárogtatta ki, amit Nyikolaj Sztajkov újságíró vezet Anti Corruption Fund néven (azonos néven, mint amit Navalnij orosz ellenzéki politikus alapított 2011-ben). A szervezet különleges ismertetőjegye, hogy a szófiai amerikai nagykövetség 2021-ben korrupcióellenes díjra jelölt.

Jelenleg tehát kettős támadás alatt áll az orosz energiahordozó behozatala. Még ha a korrupciós vádak igencsak életszerűek is, azok kiszivárogtatása, a kiszivárogtatók háttere és időzítése egyértelműen geopolitikai érdekekre utalnak. Ez a jövőre nézve azt jelenti, hogy azokat az országok, amelyek a Törökország felől érkező gázellátásban reménykednek, újabb politikai támadások elé nézhetnek.

Körkép.sk