Nagy István agrárminiszter: Ukrajnának nem perrel kellene fenyegetnie minket, hanem azt mondani, hogy köszönöm

Nyitókép: Soós Lajos/MTI/MTVA

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az EU tagállamainak vezetőit kihagyva állapodott meg Volomidir Zelenszkij ukrán elnökkel az ukrán gabona behozatalának engedélyezéséről. A bizottság eljárása a magyar agrártárca vezetője szerint szokatlan, hiszen a tagállamok vezetőit kihagyva kötött megállapodást egy harmadik országgal úgy, hogy eközben elszámolással tartozik a tagországok irányába. Az EU agrárminisztereinek hétfői, brüsszeli tanácsülését követően a magyar tárcavezető többek között arról is beszélt, hogy Brüsszel inkább képviseli egy harmadik ország érdekeit, mint a saját tagállamaiét.

„Eurómilliókat fektettünk abba, hogy gyorsabban lehessen átszállítani az ukrán gabonát Magyarország területén is, és ehhez infrastrukturális fejlesztéseket hajtunk végre. Válaszképpen nem perrel kellene fenyegetni minket, hanem annyit kellene mondani, hogy köszönöm”

– mondta Nagy István agrárminiszter a hirado.hu azon kérdésére válaszolva, hogy mire számíthat Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, amennyiben Ukrajna valóban perre megy a gabonaimport tiltása miatt a WTO-nál.

   

Az unió agrárminisztereinek hétfői brüsszeli találkozóját követően a tárcavezető emlékeztetett:

„Magyarország mindent elkövet azért, hogy segítséget, támogatást nyújtson és szolidáris legyen az ottani nehéz helyzetben lévő emberekkel.”

Lapunkat az is érdekelte, hogy válságban az Európai Bizottság miért nem a saját belső piacát és termelőit védi? Válaszában Nagy István kiemelte:

„Nagyon komoly politikai kérdéseket vet fel”, hogy az Európai Unió vezetése nem a tagállami vezetőkkel egyeztetett a probléma megoldásáról, hanem egy harmadik ország vezetőjével állapodott meg, ezzel „kizárva a tagországok képviselőjének véleményét.”

A tárcavezető szerint aggályos, hogy a bizottság elnöke milyen felhatalmazás alapján döntött egyszemélyben, különösen annak fényében, hogy az EU tagállami vezetői irányába elszámolással tartozik.

Miután az ukrán agrártermékek már most zavarokat okoznak a kelet-európai piacokon, azt is megkérdeztük, hogyan lehet garantálni az érintett tagállamok mezőgazdaságának biztonságát abban az esetben, ha Ukrajna 2030-ban az Európai Unió közösségének tagja lesz. Az agrártárca vezetője elmondta, hogy a probléma rendkívül súlyos kérdéseket vet fel. Emlékeztetett, hogy az EU már régóta tárgyal a Mercosur egyezményről is, amivel kapcsolatban számos tagállam aggodalmakat fogalmazott meg (A Mercosur egyezmény a Dél-Amerikai Közös Piac vagy Mercosur-államok és az EU között zajló kétoldalú kereskedelem és beruházások növelését célozza, ami olyan olcsó agrártermékek exportját is jelentené az EU piacaira, amelyek előállítása során nem kell megfelelni az unió szigorú előírásainak – a szerk.)

Nagy István rámutatott, hogy a Mercosur egyezmény negatív hatása az uniós agrárpiacokra „összesen másfél milliárd eurós tétel volna.” Ezzel szemben pedig az ukrán gabona eddigi beáramlása csak az öt szomszédos tagország számára hatmilliárd eurós kárt okozott, amelyet ezen tagállamoknak kell viselni.

A tárcavezető szerint a csatlakozási tárgyalások előrehaladtával a számbeli következmények is hangsúlyosabbá válnak majd.

„Az Európai Unió vezetői, a tagországok agrárminiszterei és szakértői rá fognak jönni, hogy sokkal óvatosabban kell körüljárni ezt a kérdést ahelyett, ahogyan most hangzatos ígéretekkel illúziókat kelteni egy harmadik országban”.

 Közmédia központ Brüsszel/hirado.hu