Orbán Viktor: A következő évtizedben Európa „újra militarizálódik”

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Ősszel Magyarország ellenfelei – a Soros-birodalom, a brüsszeli bürokraták és az amerikai demokraták – várhatóan egyszerre lépnek majd fel a követeléseikkel, de ezeket nem fogadhatjuk el, mert nem akarunk visszamenni oda, ahová terelni akarnak bennünket, a Gyurcsány-korszakba – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

A miniszterelnök azt mondta: a kormány egyik kiemelkedő vállalása, hogy „az energetikai világpiac felfordulása ellenére” fenntartják Magyarország energiabiztonságát, „sőt ebben a zavaros helyzetben is felépítjük a függetlenségünket garantáló energiagazdaságunkat”. Ezért a nyáron energetikai együttműködést hoztak létre Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Katarral, mindhárom országgal megállapodásokat kötöttek – fűzte hozzá.

Kiemelte: Brüsszel úgy döntött, hogy „leválasztják Európát az orosz energiahordozókról; meggyőződésem szerint ez ellentétes Európa érdekeivel, így Magyarország érdekeivel is, de most nincs elegendő erőnk, hogy ezt megakadályozzuk”. A kormány célja nem lehet más, minthogy csökkentse a brüsszeli döntés negatív hatásait – jelentette ki.

   

Elmondta: “a türk világ” stratégiai szerepet játszik Európa energiaellátásában. Megállapodtak, hogy Magyarország nemcsak gázt szállít Törökországon keresztül, hanem közvetlenül vásárol is tőle, megkezdődött az Azerbajdzsánból vásárolt gáz szállítása Magyarországra és Azerbajdzsánnal nagyszabású energiaszállítási tervekről is megállapodtak – sorolta.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a Kelet és azon belül a türk világ súlya nőni fog Európa számára, lassan és biztosan megkerülhetetlenné válik, és „a magyar kormány ennek régóta tudatában van”.

Felidézte: az orosz-ukrán konfliktus rendezése érdekében tető alá hozott minszki megállapodás törékenysége a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, látták, ha Ukrajna nem adja fel a NATO-csatlakozás szándékát, csak idő kérdése, és újabb konfliktussal kell számolni, ami az Oroszországból érkező energiaszállításokat is veszélybe sodorja majd.

Kiemelte: így az orosz-ukrán háború és „az Északi Áramlat elleni terrortámadás – feltehetően állami terrorakció – nem állított bennünket megoldhatatlan feladat elé az ország energiaellátása tekintetében”, és Magyarország keleti külpolitikai stratégiája működik. Megjegyezte: feltöltötték a hazai gáztározókat, jelenleg az éves gázfogyasztás 60 százaléka már rendelkezésre áll.

A következő évtizedben Európa „újra militarizálódik”

A kormányfő arról is beszélt: a kormány egyik legfontosabb stratégiai döntése, hogy legyen ütőképes magyar honvédség és legyen világszínvonalú hadiiparunk is, amelynek érdekében több lépést tettek.

A következő évtizedben Európa „újra militarizálódik”, Magyarországnak a saját biztonsága érdekében alkalmazkodnia kell az új helyzethez, ezért további megállapodásokat kötöttek, amelynek eredményeként harci drónok hazai gyártása is megindul német-izraeli-magyar együttműködésben – mondta.

Megjegyezte: megerősítették Szerbiával a stratégiai partnerséget és kiterjesztették a honvédelemre és a hadiipar területére is. Idén már négyezren kötöttek szerződést a honvédséggel és folytatják a toborzási programot – tette hozzá.

„Nem akarjuk, hogy a bizonytalan minőségű ukrán gabonából süssenek kenyeret a magyar családoknak”

Orbán Viktor elmondta: európai országok, köztük Magyarország és a brüsszeli bürokraták között súlyos összeütközés alakult ki az Ukrajnából érkező gabonadömping miatt.

Magyarország korábban Brüsszel kérésére szállítási folyosót nyitott, hogy Ukrajnából Magyarországon keresztül juthasson el az élelem Afrikába, de „becsaptak bennünket” – idézte fel. Hozzátette: az ukrán gabonát nem vitték tovább Afrikába, hanem itt értékesítik Magyarországon a magyar gazdák gabonájánál olcsóbban, a hazait kiszorítva. A kormány nem akarja, hogy a jó és garantált minőségű magyar gabona helyett a bizonytalan minőségű ukrán gabonából „süssenek kenyeret a magyar családoknak” – fogalmazott.

Kiemelte: sikerült elérniük, hogy európai beszállítási tilalom lépjen életbe, de „a brüsszeliek a beszállítási tilalmat Ukrajna javára” szeptemberben feloldották, ami súlyosan sérti a közép-európai országok érdekeit és tönkreteszi a magyar gazdákat is. Ezért Lengyelországgal és Szlovákiával együtt behozatali tilalmat rendeltek el Ukrajnából 23 mezőgazdasági termék esetében – mondta.

Hozzátette: a vita azóta kiterebélyesedett, eldurvult és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elé került, de „mi továbbra is arra szólítjuk fel Brüsszelt, álljon ki a közép-európai tagállamok mellett és ne árulja el Magyarországot se”.

„Ukrajnát semmilyen kérdésben sem támogatjuk a nemzetközi életben”

Orbán Viktor úgy folytatta: a tanévkezdéskor a kárpátaljai munkácsi magyar középiskola új ukrán vezetése megtiltotta, hogy az iskolai eseményeken a magyar himnuszt énekeljék és a magyar nemzeti színeket viseljék. „Az ukránok évek óta sanyargatják a magyar iskolákat, ukrán iskolákká akarják őket alakítani, s ha ez nem megy, be akarják őket zárni” – fogalmazott.

Kiemelte: a magyar kormány minden nemzetközi fórumon harcol a kárpátaljai magyarok, különösen a magyar gyerekek jogaiért. „Ukrajnát semmilyen kérdésben sem támogatjuk a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítja azokat a korábbi törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait” – jelentette ki.

„A brüsszeliek még a jövő évi európai választások előtt le akarják nyomni a torkunkon a migránspaktumot” 

Orbán Viktor az őszi ülésszak várható eseményeiről kifejtette: bár Magyarország továbbra is mindent megtesz a béke érdekében, az orosz-ukrán háború folytatódni fog, a frontvonalak nem mozdulnak, több tízezer ember esik áldozatul mindkét oldalon. „Kimeríthetetlen türelemmel sürgetjük a vérontás megállítását, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk” – hangsúlyozta.

Hozzátette: a konfliktusnak továbbra sincs katonai megoldása, a diplomatáknak vissza kell venniük a katonák kezéből az események irányítását. Megjegyezte: több tízezer Ukrajnából menekült ember Magyarországon talált magának új és biztonságos otthont, és a magyar kormány nem fogja teljesíteni az ukrán kormány kérését, „és senkit sem fogunk visszaerőszakolni Ukrajnába”.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a brüsszeli bürokraták és Magyarország közötti vita a migráció kérdésében az ősz során folytatódni fog, sőt mélyül és valószínűleg szélesedik.

Korábban Magyarország és Lengyelország tiltakozása ellenére „áterőltettek egy új migrációs paktumot”, de nyilvánvaló, hogy a paktum már megbukott: a tengeri útvonalon érkezők Lampedusa szigetén „már valóságos inváziós hadsereg benyomását keltik” – fogalmazott.

Kiemelte: Magyarország déli határánál ebben az évben eddig 128 ezer betörési kísérletet hiúsítottak meg, a határvadászok elleni támadások mindennapossá váltak, 168 súlyos támadás történt, és a rendőrök közül többen megsérültek. A migránsok erőszakossága egyre nő, és ilyen körülmények között Magyarország nem teljesítheti a brüsszeli bürokraták követeléseit – jelentette ki.

Azt mondta: Brüsszel ugyanis azt követeli, hogy ezeket a migránsokat engedjék be Magyarországra, hozzanak létre több ezer, sőt, több tízezer ember számára migránstábort, migránsgettót Magyarországon. Sőt, „ne csak a határainkat, ostromlókat fogadjuk be, hanem hozzunk még ide migránsokat más európai országokból is”, vagyis „azokat akarják ránk kényszeríteni, akiktől ma védjük a déli határt” – tette hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a csatlakozási szerződésünkben egyetlen szó sincs migránsok kötelező befogadásáról, migránskvótáról vagy migránsgettókról, és „ilyesmit utólag sem fogadhatunk el”. Az ősz nehéz lesz, mert a brüsszeliek még a jövő évi európai választások előtt „le akarják nyomni a torkunkon a migránspaktumot” – mondta.

MTI/hirado.hu