Nyitókép forrása: A képen Ulf Kirstersson svéd miniszterelnök. SITA/AP Photo/Virginia Mayo
Rengeteget foglalkozott a sajtó az elmúlt időszakban a svéd bűnözési hullámmal, a bűnbandák utcai harcaival, amelyek nemegyszer kívülálló ártatlanok életét követelik. Ennek a jelenségnek az egyik katalizátora Svédország viszonylag megengedő bevándorlási politikája. A körülmények ismét felvetették a szigorítások témáját. Ulf Kristersson kormányfő kemény változásokat tűzött ki célul.
Kristersson kormánya azonban kisebbségben vezeti az országot, igaz, a szélsőjobb támogatásával, így elvileg keresztül tudnák vinni a törvénymódosításokat. Ezek között szerepel az, hogy a nem európai bevándorlókat kötelezzék a svéd nyelv elsajátítására és a munkavállalásra.
Meggátolnák azt is, hogy a bevándorlók egyszerre több szociális juttatásban is részesüljenek, az, ami megmarad, azt pedig csak bizonyos idő elteltével igényelhetik.
Magyarul, a svéd kormány azt akarja elérni, hogy a migránsok dolgozzanak, ne csak visszaéljenek a svéd szociális rendszer előnyeivel. Mindenesetre a skandináv ország Európa számos országával együtt kicsit későn kapcsolt.
Az elmúlt évtizedekben migránsok tömegei lepték el Svédországot, akik elsősorban a volt Jugoszlávia területéről, Szíriából, Afganisztánból, Szomáliából, Iránból és Irakból érkeztek. 2012-től 770 ezer bevándorló érkezett Svédországba, és ez csak a hivatalos adat, ami nyilván nem tartalmazza a kiutasított illegális bevándorlókat, akik azonban a gyakorlatban sosem hagyták el az országot.
A svéd migrációs politika gyakorlatilag semmilyen elvárást nem fogalmaz meg a bevándorlókkal szemben integráció terén. Ennek az lett az eredménye – ahogy azt a svéd kormánypártok elnökei közös nyilatkozatukban fogalmazták -, hogy két párhuzamos Svédország alakult ki.
Szerintük a bevándorló közösségek nem tudnak beilleszkedni, szociálisan perifériára szorultak, alacsony közöttük a foglalkoztatottság aránya, a gyermekek tanulmányai eredményei gyengék, és – most tessék figyelni – nem képesek elsajátítani a „közös svéd értékeket”.
Bár a nemzetközi fórumokon teljesen más hangnemben nyilatkoznak a svédek, a kormánypártok ezúttal egyenesen kijelentették, hogy az országnak súlyos problémát jelentenek a külföldi származású lakosok, akik nem dolgoznak és segélyekből élnek.
Az egész helyzetet nagyban árnyalja, hogy néhány nappal ezelőtt egy szélsőséges iszlamista merénylő végzett két svéd szurkolóval Brüsszelben. Az elkövető az Iszlám Állam katonájának vallotta magát, és bosszúval indokolta tettét.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
