Orbán Viktor: A szabadságot védeni kell, különben elveszünk

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mondott október 23. alkalmából, ezúttal Veszprémben.

„Ma a világ minden pontján emlékeznek és ünnepelnek az ott élő magyarok. A magyar szabadság napján innen Veszprémből köszöntjük a Kárpát-medencei és a teljes világ magyarságát” – kezdte október 23-ai ünnepi beszédét Orbán Viktor.

„Október huszonharmadikát jöttönk ünnepelni, de igazság szerint Veszprémbe egy nappal korábban kellett volna jönnünk. A veszprémiek ugyanis nem vártak a pestikre, hanem önállóan már 22-én megalapították forradalmi szervezeteiket és világgá kiáltották követeléseiket. Előbb ébredtek. Nem lepődünk meg ezen, Veszprém már csak ilyen. Szeret a dolgok elébe menni. Ez így volt már ezer évvel ezelőtt is. Veszprém elől ment a keresztény városalapítások idején is. Így és ezért lehetett első királynénk, Gizella otthona ez a vár. És így volt ötvenhatban is. Itt, Veszprémben már október 23-án kalapáccsal bontották a vörös csillagot”

   

– mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor kijelentette: Magyarország minden városának és falujának megvan a maga 1956-ja. „És mindegyik szolgál valamilyen tanulsággal és mindegyik része a mi nagy, közös 56-os szabadságharcunknak” – tette hozzá.

Mint mondta: ezért nemcsak igazságtalan és lekezelő, de egyenesen hiba, ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényben álló fővárosunk forradalmának látja. Ezért méltó és igazságos, hogy ma itt, Veszprémben hajtunk fejet az 56-os szabadságharcosok előtt. Isten éltesse a veszprémieket – hangoztatta.

A pontos számok nem ismeretesek, úgy tartják, az utcai harcokban és sortüzekben mintegy 3 ezren estek el és 20 ezren sebesültek meg, a kommunista megtorlást pedig mintegy 200 embert küldött a halálba, 13 ezret pedig a börtönbe – jelentette ki Orbán Viktor.

„Micsoda magyar arcok, jellemek, és magyar sorsok” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy 1956 a nemzet nagy, közös szabadságharca volt.

A kormányfő kiemelte: a veszprémi Brusznyai Árpád története a legmegrendítőbbek közé tartozik. Brusznyai az a fajta szellemi ember volt, aki értette az idők szavát, tudta, hogy ha ismét a magyaroknak oszt lapot a történelem, azt fel kell venni. Megértette, hogy ’56 az európai Magyarország hosszú időkre utolsó esélye, hogy kiszakítsa magát az európai kultúrát, a keresztény civilizációt és a nemzetek létjogát tagadó bolsevik szocializmus világából. Ahogy az 1955-ben az osztrákoknak sikerült is, amikor onnan kivonultak a szovjetek – tette hozzá. Nem volt más választás, meg kellett próbálni – jelentette ki Orbán Viktor. Mint fogalmazott,

 

a forradalom és szabadságharc „nem artikulálatlan üvöltés, nem az elnyomottak dührohama”, vagy „a szabadságvágy zabolátlan kitörése” volt. Ehelyett józan, mértéktartó és felelősségteljes „mozdulat” volt, a magyar géniusz felvillanása.

Ennek volt megtestesülése Brusznyai Árpád története, aki 32 évesen vállalta, amit vállalni kell. Megjegyezte, a szabadságharc leverése után a kommunisták kivégezték, de „nem azért ölték meg, mert bűnös volt, hanem mert ártatlan” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint Brusznyai sorsa igazi magyar sors volt.

A kormányfő kifejtette:

a magyar lovagias nép, néha túlságosan is, ezért fordul elő velünk újra és újra, hogy azok fordulnak ellenünk, akiket védünk. Köszönetet, méltánylást, jóakaratot sohasem, gáncsot, hátba támadást, baráti tüzet viszont gyakorta kaptunk – állapította meg a miniszterelnök. A magyar sors olyan mintázata ez Orbán Viktor szerint, amely időről időre ismétli önmagát.

„Nem vigasztal bennünket, hogy a nyugatiak most megehetik, amit főztek maguknak” – tette hozzá.

„Brusznyai Árpád harminchárom éves volt, amikor kivégezték. Testreszabottan illik rá Lukács evangéliuma, amelyben Pilátus azt kérdezi a Jézus keresztre feszítését követelőktől: »De hát mi rosszat tett? Semmi vétket nem találok, amiért halálra kellene ítélnem«. S valóban, ártatlan volt, megölték, köntösére kockát vetettek, aztán még az emlékét is üldözték, hogy végleg kitöröljék Veszprém város történetéből” – emlékezett meg Orbán Viktor Veszprém mártírjáról.

Nekünk 89-ben csak az volt a dolgunk, hogy befejezzük, amit az 56-osok elkezdtek, csak annyi bátorságot kellett összegyűjteni, hogy rájuk kiáltsunk: a király meztelen – hangsúlyozta.

Akikkel 1989-ben szemben álltunk, azokat az 56-ban magyarok ellen elkövetett bűnök emelték hatalomba, ezért hatalmuk ingatag lábakon állt – emelte ki a kormányfő, hozzátéve, hogy nyilvánosan kellett eltemetniük az addig titkolt áldozatok földi maradványait. De amint eltemették testüket, kiszabadult a lelkük.

A miniszterelnök leszögezte, az MSZMP utódpártja már „mikroszkopikus méretű”, és az utolsó kommunisták menekülőútjaként szervezett utolsó baloldali párt is ott végzi majd, ahol 56 szelleme szerint végeznie kell.

Nekünk 89-ben csak az volt a dolgunk, hogy befejezzük, amit az 56-osok elkezdtek, csak annyi bátorságot kellett összegyűjteni, hogy rájuk kiáltsunk: a király meztelen – hangsúlyozta.

A dicsőség nem jelenti azt, hogy kényelmesen elsétálhatnánk a kínos tanulságok mellett, de a magyar nemzet elég erős ahhoz, hogy a saját hibáival is szembe nézzen. Tudjuk, hogy a hazaárulók is a mi nemzetünk részei, ők is benne vannak a történelmünkben, mint a balsors a Himnuszban – mondta Orbán Viktor. Szerinte ugyanis ahol magasság van, ott mélység is van.

Október 23-át Veszprémben is november 4-e követte – hangsúlyozta a miniszterelnök.

„S ha jól látom, az MSZMP utódpártja már mikroszkopikus méretű és nincs kétsége, hogy az utolsó kommunisták menekülőútjaként megtervezett, utolsó baloldali párt is ott végzi majd, ahol ötvenhat szelleme szerint végeznie kell” – állapította meg.

Orbán Viktor szerint az ítéletet – Brusznyai szellemében – szabad és demokratikus választásokon mondták ki, ahol bárki elindulhatott, még a kommunisták is.

„Harminc évvel később is tart még a vita, hogy az igazságtétel ügyében utóbb erélytelen demokráciát látva helyesen döntöttek-e akkor a magyarok. Akárhogy is ítéljünk,az bizonyos, hogy úgy szabadultunk ki a szovjetek megszállása alól és úgy váltottuk le a kommunistákat, hogy Magyarországon nem volt polgárháború, egyetlen emberéletet se vesztettünk, s ha kínnal és keservesen is, de elkerültük Magyarország gazdasági és politikai összeomlását. Sőt, a mai napig Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol harminchárom év alatt egyszer sem kellett előrehozott választást tartani, s máig mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában”

– értékelte Orbán Viktor a rendszerváltás óta eltelt időt.

1956 győzött, és mi visszacsatlakoztunk az európai népek közösségébe – állapította meg Orbán Viktor, aki szerint ez is része a történelmi elégtételnek.

„De az is igaz, hogy a hely, Európa, ahová visszaérkeztünk, már nem az a hely, ahonnan kiszakítottak bennünket, s úgy látom, egyre kevésbé az” – tette hozzá.

Mint mondta: szabadságot akartunk, szabadok is vagyunk és Európa is a szabadság jegyében egyesült. De most szembe kell néznünk azzal, hogy más értünk szabadság alatt, és különbözőképpen képzeljük el a szabad világot is.

Orbán Viktor szerint innen nézve úgy fest, mintha a nyugatiak számára a szabadság valamiféle menekülést jelentene: „Szabadulj meg önmagadtól, szabadulj meg attól, aminek születtél! De legalábbis változtasd meg azt, aminek születtél. Nődd ki a múltadat, mint egy gyermekbetegséget. Válts nemet, válts nemzetet, vagy legalábbis hagyd magad mögött! válts identitást! Cseréld ki az összes alkatrészedet és rakd össze magad a legújabb divat szerint, és akkor szabad leszel.”

Mi itt, Magyarországon éppen az ellenkezőjére vágytunk – húzta alá.

„Arra vágytunk, hogy azok lehessünk, akik vagyunk. A gondolat, hogy ne legyek férfi, ne legyek magyar és keresztény se legyek, olyan mintha a szívünket tépnék ki. Nekünk a szabadság nem menekülés önmagunk elől, éppen ellenkezőleg: a szabadság megérkezés, hazatalálás, vállalás. Az légy, aki vagy! Vállald, hogy magyarnak születtél, kereszténynek születtél, nőnek vagy férfinak születtél! Apádnak és anyádnak vagy a gyermeke. A férjednek és a feleségednek vagy a társa. Lányodnak vagy fiadnak vagy a szüleje. Vállald, hogy barát vagy, és hogy a hazád fia, hazafi vagy. Erről se ötvenhatban, se kilencvenben, se huszonháromban, se Moszkva, se Brüsszel nem voltunk és nem vagyunk hajlandóak lemondani!”

– hangoztatta a miniszterelnök.

„Nekünk a szabadság életösztön. A családom, a barátaim, a hazám – ez mind én vagyok. A magyar ember számára a szabadságharc nem olyasmi, amit vállalhat vagy eldönthet” – jelentette ki.

A szabadságot védeni kell, különben elveszünk. Tudták ezt mind a régi nagyok István királytól az ötvenhatosokig – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: „Mi minden megszálló birodalom sírjánál ott állunk.”

 

„Előfordul, hogy a történelem ismétli önmagát, bár ami elsőre tragédia volt, az másodszor csak komédia. Szerencsére Brüsszel nem Moszkva, Moszkva ugyanis tragédia volt, úgy kellett táncolnunk, ahogy Moszkva fütyült, ám ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy mi akarunk, és ha nem akarunk, nem táncolunk”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Moszkva javíthatatlan volt, de Brüsszel és az Európai Unió javítható, jövőre pedig európai parlamenti választások lesznek – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, „Európa még él, lélegzik, a testében még dolgozik az életerő.”

Az elvtársi kioktatás változatlan, csak Brüsszelben jogállamisági eljárásnak hívják a pártállami megrovást – jelentette ki. Megjegyezte: „Nem a tankok gurulnak be Keletről, hanem a dollárok Nyugatról, de ugyanoda és ugyanazokhoz.”

A kormányfő kifejtette, 1956 áldozatai nem haltak meg hiába, a szabadságot éljük és örökül hagyjuk, Veszprém pedig ma megmutatja egész Európának, milyen a magyar kultúra, milyen a szabadság, ha magyar.

A magyarok tudják, hogy a történelem nem mögöttük van, hanem alattuk: azon állnak – zárta beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.

hirado.hu