Politikai földrengés küszöbén áll Ukrajna. Zelenszkij cáfol, de minden arra utal, rés van az ukrán pajzson

Nyitókép forrása: SITA/Sean Kilpatrick/The Canadian Press via AP

Ukrajnára rájár a rúd, az elmúlt időszakba nagyon sok rossz hírt kapott, amelyek ráadásul a sikertelennek mondható nagy nyári ellentámadás kudarcával egyidőben jelennek meg. Csak a mögöttünk álló héten több olyan cikk jelent meg a nyugati mainstream sajtóban, ami azt jelzi, hogy Ukrajna elveszti a legfontosabbat, ami eddig a felszínen tartotta: az emberek, és főleg a katonai és politikai döntéshozók hitét a győzelemben, amit eddig az ukránok sikerrel használtak pajzsként a béketárgyalások elkerülése érdekében. A helyzet kezd megváltozni.

A gondok listája tehát bővült. Íme néhány a legfontosabbakból, amelyek az e heti eseményeken túl is komoly fejtörést okoztak Ukrajnában és a Nyugaton is:

• sikertelenül zárult a nagy nyári ellentámadás, érdemi előrelépés nem történt, a frontvonalak gyakorlatilag változatlanok maradtak. A Dnyepernél van egy tényleg hősies ukrán előrenyomulás, de szakértők szerint ott a logisztikai kihívások nem teszik lehetővé egy valódi áttörés megvalósulását;
• kitört a gázai háború, ami sokkal súlyosabb globális következményekkel járhat, mint az ukrajnai konfliktus jár jelen állapotában. Lényegében a világ figyelmét elterelte az ukrajnai eseményekről, ami hatalmas diplomáciai és politikai kudarc Kijev számára. Volodimir Zelenszkij elvesztette azt a hatalmat, amit a nyugati sajtótól kapott a globális viszonyok narratívájának befolyásolására. Mi több, hirtelen Nyugaton is megjelent a tűzszünet elvárása Gáza kapcsán, ami magával vonta az elkerülhetetlen kérdést, hogy ha Gázában tűzszünet kell, akkor Ukrajnában miért nem kell…?
• Ukrajna kifogy az élőerőből, és a frontok változatlanul maradása miatt egy olyan állóháború kezd kibontakozni, amit Ukrajna méreténél és lakosságánál fogva nem tud megnyerni az oroszokkal szemben.
• Az amerikai költségvetési vita kapcsán kiderült, hogy van nyugati hangsúly a globális térképen: Izrael feltétel nélkül és prioritásként kap olyan fegyvereket, amelyekért Ukrajna hosszú ideje hiába lobbizik – nemcsak az amerikaiak esetében van ez így, hanem például a német fegyvereknél is. A nyugati támogatások értéke egyre csökken.

Ezekre tett rá még jó néhány lapáttal a Time cikke, amely Volodimir Zelenszkijt egy olyan vezérnek írja le, amely elárulva érzi magát a Nyugat által, nem tudott leszámolni a korrupcióval, és elkeseredetten és eredménytelenül próbálja fenntartani a győzelembe vetett hitet. A cikk különlegessége, hogy a Time forrásai Zelenszkij közvetlen környezetéből valók, a nyilatkozatokból pedig kiderül, hogy Ukrajna nem tudja megnyerni a háborút, és a lakosság ellenállása is nő a karhatalom elvárásaival szemben.

Aztán jött Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök esszéje a The Economist hasábjain, amelyben a katonai főparancsnok kegyetlen őszinteséggel közölte, hogy Ukrajnában patthelyzet állt elő, hogy hiba volt az oroszok kimerítésében és politikai összeomlásában reménykedni, és hogy a „szép és mélységi győzelem” az oroszok felett nem valószínű, mert a technológiai erőegyensúly miatt „zsákutcába” kerültek katonailag. 

Mikor már azt hittük, hogy ezt nem lehet hova fokozni, ugyanezen a héten jelent meg az NBC-ben a kiszivárogtatott információ, miszerint amerikai és európai tisztviselők titkos tárgyalásokon próbálják rábírni Ukrajnát, hogy dolgozzon ki stratégiát a békemegállapodás elérésére, és döntse el, miről hajlandó lemondani a fegyverszünet érdekében. A cikk érdekessége, hogy az első ilyen elvárások a Nyugat részéről már októberben megjelentek, és több NATO-tagállam is támogatta. A másik érdekessége, hogy az NBC forrásai szerint Ukrajnának legkésőbb az új év legelejéig van ideje megállapodni Oroszországgal.

Zelenszkij mindent tagad

Nem sokkal a Zaluzsnij-cikk megjelenése után Zelenszkij ukrán elnök indoklás nélkül leváltotta az ukrán különleges alakulatok főparancsnokát, Viktor Korenkót. Annak ellenére hogy Korenkó vezetése alatt a különleges alakulatok komoly sikereket értek el. Például az ő nevéhez fűződik az orosz fekete-tengeri flotta elleni sikeres támadássorozat is. Menesztése azonban elég egyértelmű figyelmeztetés volt Zaluzsnij részére, akinek pozícióját az ukrán politikai körök nem először igyekeznek meggyengíteni.

Zelenszkij szombaton Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján tagadta mind Zaluzsnij, mind az NBC kijelentéseit.

Kijelentette, hogy szó sincs „zsákutcáról” a fronton, és hogy Ukrajnának „nincs joga még csak gondolni sem a feladásra”.

Már kezdenek forrni az indulatok

Az orosz-ukrán háború során nem először kerülnek szembe a politikai és katonai célok. A politikai vezetés többször is kivívta a katonák rosszallását, nemcsak a mérhetetlen korrupcióval, de azzal is, hogy marketingcélokból vagy nyugati érdekek kielégítése érdekében súlyos árakat követelő hadműveletekbe kényszerítették a hadsereget.

Nem titok, hogy Zaluzsnij nem egyszer a nyugatiakkal is szembekerült. A britek és az amerikaiak ugyanis alapvetően érdekeltek abban, hogy Oroszországot kiszorítsák a Fekete-tengerről – ezt jobban szeretnék, mint Ukrajna győzelmét. Mikor azt követelték Zaluzsnijtól, hogy minden haderejét vesse be a déli fronton, a főparancsnok kerek perec kijelentette, hogy a Nyugat nem érti ezt a háborút. Utalt arra is, hogy az ukrán nemzetnek sokkal fontosabb Kelet-Ukrajna, mint a Krím, ami viszont ütközik a nyugati érdekekkel.

A helyzet most valószínűleg még jobban elfajul. A The New York Times cikke szerint a frontokon a helyi parancsnokok zúgolódni kezdtek a politikailag vezérelt stratégiai döntések miatt. Ezek közé tartozik a látványos, de emberéletben nagyon drága és valódi áttöréssel nem kecsegtető Dnyeperen való átkelést.

A katonai vezetés annak sem örült, hogy a nyáron a déli fronton ellentámadást vezető, de sikert nem arató katonai parancsnokok nagy részét politikai döntésre szintén leváltották. Ezek a döntések mind Zaluzsnij tekintélyét és pozícióját ássák alá.

Miért Zaluzsnij?

Leginkább azért, mert ő az, akinek a legnagyobb a támogatottsága a háború kapcsán mind a hadsereg, mind a lakosság körében. Más szavakkal: ha van valaki, aki képes lenne átvezetni az országot egy Zelenszkij nélküli világba, esetleg fegyverszünetbe, az Zaluzsnij lehetne.

A földrengés előszele már meg is érkezett. Horenko eltávolítását Szolomija Bobrovszka az ukrán parlament védelmi és hírszerzési bizottságának elnöke súlyos beavatkozásnak minősítette a fegyveres erők kárára.

Persze, ellenoldal is akad elég. A KyivPost például egy sor köztisztviselőt szóltat meg, akik Zaluzsnij cikkét hibásnak, megdöbbentőnek, mi több, az orosz propaganda eszközének nevezték – és természetesen mindegyikük elutasította a fegyverszünetnek a gondolatát is.

Sokan most Zaluzsnijra próbálják terelni a felelősséget amiatt, hogy a Nyugat „elbizonytalanodott” Ukrajna pénzügyi és katonai támogatása terén.

És akkor jön Aresztovics

Vannak, akik az NBC titkos béketárgyalásokról szóló cikke mögött Olekszij Aresztovicsot látják. Aresztovics egykor az ukrán elnöki palota szóvivője volt, és viszonylag objektív információkat osztott meg a nyilvánossággal. Egy alkalommal azonban elismerte, hogy egy több tucat halálos áldozatot követelő lakóházat ért rakétatámadásért nem az oroszok drónja, hanem az ukrán légvédelem célt tévesztett rakétája volt a felelős, amiért azonnal menesztették.

Aresztovics a héten bejelentette, hogy indulni akar a papíron jövőre esedékes elnökválasztáson. A dolog pikantériája, hogy Zelenszkij még nem döntötte el, hogy lesznek-e elnökválasztások hadiállapot alatt.

Magyarul:

• nyilvánvaló válik, hogy Ukrajna hosszú távon elvesztheti a háborút,
• ezért valakit felelőssé kell tenni,
• a hátország kezd elégedetlen lenni a politikai vezetéssel,
• a Nyugat ki akar hátrálni Ukrajna mögül,
• Zelenszkij pozíciója ezzel együtt meggyengül,
• de ahogy korábban az ellenzékkel, úgy bánik most el a vele egyet nem értő, esetleg konkurens katonai vezetéssel,
• miközben ott a dilemma: ha fegyverszünet lesz, az ő elnöki pályafutásának lőttek.
• Aresztovics megjelenése konkurensként pedig nyomás alatt tartja Zelenszkijt: ha elhalasztja az elnökválasztásokat, azzal azt az üzenetet küldi, hogy fél Aresztovicstól, ami Zelenszkij ellenzékét erősíti.

Körkép.sk