Ukrajna uniós csatlakozása: Magyarország ellenzi, Szlovákia támogatja. Máris szétvált a szlovák és a magyar külpolitika?

Nyitókép forrása: Orbán Viktor hivatalos facebook-oldala

Míg Magyarország következetesen elutasítja bizonyos feltételek teljesítése hiányában Ukrajna uniós csatlakozásának megkezdését, Szlovákia nem ennyire elutasító. A szlovák sajtó mindezt úgy tálalja, hogy még össze sem szokott a két ország szuverenista kormánya, máris különböző álláspontra kerültek. A helyzet ennél valamivel árnyaltabb. Főleg, mert Ukrajna EU-csatlakozása messze nem Magyarország és Szlovákia ellenkezésén fog múlni. Ezúttal olyan országok sem érdekeltek Ukrajna gyors belépésében, akik korábban fenntartások nélkül támogatták. Ilyen például Lengyelország.

Magyarország elég egyértelműen jelezte, hogy Ukrajna nincs felkészülve az EU-csatlakozásra. Nyilvános és kevésbé nyilvános indokokból van elég. Az első, és magyar szempontból a legfontosabb, Ukrajna magyar (és más) kisebbségekkel szemben hozott intézkedései, amelyek között immáron az is ott van, hogy a magyar diákok az iskolákban már a szünetekben is csak ukránul érintkezhetnek a tanárokkal.

De említhetnénk azt is, hogy a legnagyobb magyar bankot Kijev feltette a terrorizmust támogató vállalatok listájára, és azóta sem törölte onnan, csak „felfüggesztette” a besorolását. Ukrajna ráadásul ellenfélként kezeli Magyarországot, nemcsak politikai narratívákban, hanem gazdasági szinten is. Ukrajna drámaian megemelte a gáztranzit árát Magyarország számára. És csak Magyarország számára.

   

A magyar kormány azt is jelezte, hogy Brüsszel jobban teszi, ha óvatosan kezeli az uniós csatlakozások megkezdésének megszavaztatását, mert nem biztos, hogy az egyhangú döntést követelő szavazás sikeres lenne. Ez magyarul annyit tesz, ha Brüsszel erőből akarja keresztülvinni akaratát a tagállamok érdekeinek figyelembe vétele nélkül, akkor súlyos politikai kudarcot is szenvedhet, ami sem neki, sem Ukrajnának nem lenne jó.

„Ukrajna semmilyen tekintetben nem áll készen arra, hogy az EU-s tagság ambíciójával tárgyalhasson. Ukrajna olyan messze van az uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől”

mondta nemrég Orbán Viktor.

Robert Fico szlovák miniszterelnök sem volt épp kíméletes Ukrajnával szemben, amit a világ egyik legkorruptabb országának nevezett. De ezt nem az uniós csatlakozás kapcsán említette, hanem az uniós forrásokból Ukrajnának szánt eurótízmilliárdok kapcsán. És nem csak különbség.

A szlovák külügy narratívája szerint Szlovákia támogatja Ukrajnát abban, hogy teljesíteni tudja azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén csatlakozhat az EU-hoz. Ennek a puha megfogalmazásnak a lényege, hogy Ukrajnának teljesítenie kell a csatlakozás feltételeit. 

Több oka is van annak, hogy Szlovákia nem fog keményen fellépni Ukrajnával szemben. Egyrészt Szlovákiával szemben Ukrajna egyelőre nem keménykedett, ha keménykedett is, azt is felfüggesztette (WTO-per a gabonaimport tilalma miatt). Másrészt Szlovákia igényt tart az EU-tól az eddig Ukrajnának adott fegyverek értékének kompenzációjára, több tízmillió euróra, ami a költségvetés állapotát tekintve nem elhanyagolható.

Harmadrészt az új szlovák kormánynak óvatosan kell manővereznie Brüsszelben. A IV. Fico-kormány ki van szolgáltatva az eurónak, az uniós forrásoknak, egy olyan országban, ahol a sajtó elsöprő többsége továbbra is liberális-progresszív kézben van.

És végül, de ez a legfontosabb, Pozsonynak nincs szüksége, hogy keményen beleálljon egy vitába, ha egyszer vannak, akik megteszik helyette. És nem csak Magyarországról van szó.

Ilyen például Lengyelország, amely több szempontból is Ukrajna versenytársa. Ukrajna felvétele az EU-ba azt jelenti, hogy az uniós mezőgazdasági források zöme Közép-Kelet-Európa helyett Ukrajnába fog menni, a nyugati működőtőke zöme Lengyelország, Románia és Bulgária helyett szintén Ukrajnába fog menni, és főleg, az amerikai katonai szerepvállalás hangsúlya Lengyelország helyett szintén Ukrajna lenne. 

Egy új elemzés azonban még ennél is nagyobb problémákat vet fel. Ukrajna felvételére az EU intézményileg sincs felkészülve, sem költségvetési, sem jogi szempontból. Ráadásul, a nyugat-európaiakat az is aggasztja, hogy Ukrajna alapvetően Közép-Kelet-Európa felé billentené a mérleget a minősített többségi szavazásoknál is, vagy legalábbis megoldható lenne a blokkoló kisebbség létrehozása Franciaország és Németország ellen. Mindez egy sor olyan dilemmára utal, amire jelenleg nincs válasz, és egyértelműen azt jelzi, hogy nem Magyarország vagy Szlovákia kérdőjelezi meg Ukrajna EU-tagságának észszerűségét, hanem nagyon sok más ország is.

Akik a magyar politikai szélárnyékba bújva hagyják, hogy Budapest állja a sarat a sajtó boszorkányüldözésével szemben. 

Körkép.sk