Újabb lőporos hordó a Balkánon: Egy-két éven belül a Szerb Köztársaság szakíthat Boszniával

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo

Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnök egy-két éven belül megpróbálja kikényszeríteni a tartomány elszakadását – jelentette ki Zlatko Miletic horvát parlamenti képviselő az N1 tévécsatornának nyilatkozva.

Az 1991 és 1995 közötti délszláv háborút 1995 novemberében az amerikai Daytonban megkötött megállapodás zárta le. Ennek következtében jött létre Bosznia-Hercegovina, amit egy szerbek által lakott Szerb Köztársaságból, és egy bosnyákok és horvátok által lakott Boszniából tákoltak össze. A bosnyák-horvát oldal alig nagyobb, mint Szlovákia fele, ennek ellenére tíz kantonból áll, és mindegyik kanton saját parlamenttel rendelkezik. Az országot egy háromtagú államelnökség irányítja, egy horvát, egy bosnyák és egy szerb elnökkel. Ez a hatalom azonban csak névleges, az ENSZ úgynevezett főképviselőt delegál az országba, aki lényegében helytartóként működik, széles jogkörei vannak: kötelező érvényű dekrétumokat adhat ki és bármikor indoklás nélkül leválthatja a köztisztviselőket.

Mivel a főképviselő egyértelműen a Nyugat érdekeit szolgálja, folyamatos a feszültség a boszniai szerbek és a Nyugat által kijelölt gyám között. Milorad Dodik évek óta pedzegeti a Szerb Köztársaság önállósulását, egy alkalommal megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Washingtonnal is.

   

A horvát Zlatko Miletic kijelentése a nyugati narratívákra erősít rá, épp a Daytoni Egyezmény aláírásának évfordulója előtti napokban. Az időzítés azonban nem csak szimbolikus jellegű. Miletic szerint Dodik csak „Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára vár”. Azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy fegyveres konfliktusra kerülne sor, mert azt a „nemzetközi közösség nem hagyná”.

Dodik november elején kijelentette, hogy a független Boszniai Szerb Köztársaság első elnöke lesz 2030-ra.

A helyzet pattanásig feszült. A bosnyákok levélben fordultak Brüsszelhez és Washingtonhoz, amelyben a terrorveszély növekedésére figyelmeztettek. (A dolog némiképp különösnek tűnhet, tekintettel arra, hogy Boszniában korábban az Iszlám Állam is megvetette a lábát – a szerk.). A Szerb Köztársaság jelenetős fegyverarzenált halmozott fel az elmúlt években, így ha valóban szakadásra kerülne sor, az egy sor veszélyes kérdést vetne fel.

Milyen hatással lenne a határok módosulása vagy annak kísérlete a Nyugat-Balkánra? Milyen hatással lenne a Szerb Köztársaság kiválása Szerbiára? Életképes maradna-e Bosznia-Hercegovina maradéka? Katalizátorként hatna-e a dolog Nagy-Albánia létrejöttére, amiről Európában is csak halkan mernek beszélni?

Körkép.sk