Mert a szankciók működnek: Oroszország félbillió eurót keresett az eladott energiahordozókból

Nyitókép forrás: SITA/Moritz Frankenberg/dpa via AP

Az Ukrajna elleni orosz invázió 2022-es kitörése óta Oroszország 550 milliárd eurót keresett olaj-, gáz- és szénexportjával, annak ellenére, hogy elvileg széles körű szankciókkal sújtották. Bár az európai orosz energiaimport szemlátomást csökkent, annyira nem, mint azt Brüsszelben várták. Az alábbi adatok pedig egyértelműen jelzik, hogy a szankciók nem működnek, megkerülhetők, minden ország a saját érdekeit tartja szem előtt, és az az elvárás, hogy majd a szankciók hatására az orosz gazdaság összeomlik, nemcsak tévedés, de hazugság volt.

2022. február 24-étől számolva az orosz energiahordozók legnagyobb vásárlója az EU volt, mintegy 180 milliárd euró értékben. Ebből 102 milliárd eurót tett ki a kőolaj, 74 milliárdot a földgáz, a fennmaradó néhány milliárd euró a széné – hívja fel a figyelmet a Štandard.sk szlovák konzervatív portál.

Az EU-n belüli legnagyobb vásárlók Németország, Hollandia (!) és Olaszország voltak.

   

Az EU után Kína volt a legnagyobb orosz energiahordozó-felvásárló a maga 143 milliárd eurós importjával, majd India következik (64 milliárd euró) és a negyedik helyen a NATO-tag Törökország áll (53 milliárd euró).

A teljes képhez természetesen hozzátartozik, hogy a háború első néhány hónapjában az orosz értékesítés csaknem zavartalan volt, és csak a 2022 nyarán kezdődött el az orosz szállítások névleges leépítése. Tavaly őszre az orosz gázimport például a korábbi 45 helyett már csak az európai gázigény 9 százalékát biztosította.

Az orosz export iránya így kezd elmozdulni Európától Ázsia felé. Mondhatnánk, hogy Brüsszel (értsd: az Egyesült Államok) megkapja amit akar, a helyzet azonban időben igen érdekes is alakulhat. Ha a Közel-Keleten forróvá válik a talaj az izraeli-palesztin konfliktus miatt, a katari LNG-szállítmányok és a szaúdi kőolaj szállításainak esetleges elakadása újabb energiaválságot okozhat.

Egy ilyen forgatókönyv még a jobbik esetben is azt jelentené, hogy elszállnak az energiahordozók árai, és mivel Európa hivatalosan lemondott a közvetlen orosz szállításról (amit aligha fog belátható időn belül visszaépíteni), most már globális versenyben kénytelen megmérkőzni az erőforrásokért.

Többek között ezért is érdekes az, hogy az EU – folytatva az eredeti célját tekintve teljesen kudarcot vallott szankciós politikát – egy 12. csomagot jelentett be. Ezek az intézkedések igyekeznek hatékonyabbá tenni a G7-es országok által bevezetett olajárplafont, mert azt az oroszok eddig könnyedén meg tudták kerülni.

Sőt! A Financial Times szerdán közölt információi szerint Brüsszelben azt fontolgatják, hogy megbízzák Dániát azzal, hogy a nyugati biztosítással nem rendelkező tankerhajókat ne engedje be Európa északi kikötőihez. A nyugati biztosításokhoz az orosz hajók a szankciók értelmében nem férnek hozzá, ezért ez a kiindulópontja az ötletnek.

A dolog azonban egy újabb beszédes és rendkívül kínos összefüggésre hívja fel a figyelmet: ha egy országot kell megbízni az orosz tankerek feltartóztatásával, az azt jelenti, hogy a nyugat-európai országok maguk sem tartják be a maguk által kierőszakolt oroszellenes szankciók szabályait. 

Körkép.sk