Nyitókép forrása: SITA/Ukrainian Presidential Press Office via AP
Két kulcsfontosságú cikk is megjelent az elmúlt héten a sajtóban arról, hogy tavaly tavasszal hogyan született majdnem béke Ukrajna és Oroszország között, és hogy azt hogyan kaszálták el a nyugati angolszász hatalmak, nyilvánvalóan saját érdekeik érvényesítése érdekében. Legutóbb ezt ráadásul maga David Arahamija, az ukrán kormánypárt, a Nép Szolgája (Szluha národu) frakcióvezetője árultak el egy tévés interjúban. Sőt, azt is elmondta, hogyan utasította Kijevet Boris Johnson akkori brit miniszterelnök egy váratlan látogatás során a háború folytatására. A megdöbbentő információk a nyugati képmutatásról azonban nyilvánvalóan nem cél nélküliek, véletlenül ugyanis nem hangoznak el ilyen nyilatkozatok. A valódi kérdés, hogy a 2022 márciusában csaknem nyélbe ütött béke felemlegetése milyen érdekeket szolgál.
Az előzmények
2022 áprilisában még az ukrán sajtó is sokat foglalkozott azzal, hogy Ukrajna az isztambuli tárgyalások során már csaknem rábólintott egy megállapodásra az oroszokkal, ami véget vetett volna az Ukrajna elleni inváziónak, és megkímélte volna a háborúban azóta elveszett több százezer ember életét.
Az akkori hírek szerint Kijev hajlott az egyezségre, ám váratlan, előre be nem jelentett látogatásra ekkor Ukrajnába érkezett Boris Johnson brit miniszterelnök, aki – az ukrán sajtó szerint – jelezte Kijevnek, hogy semmilyen biztosítékot nem adhat Ukrajnának, ha elfogadja a megállapodást. Aztán jött a bucsai mészárlás, és a nyugati liberális sajtó erre építve támasztotta alá azt a narratívát, hogy Ukrajna nem köthet békét. A tárgyalások megszakadtak, a háború pedig soha nem látott intenzitással folytatódott.
Izrael szerepe
A történet azonban itt nem ér véget. Az elmúlt időszakban folyamatosan új információk jelentek meg az akkori majdnem-béke kudarcának hátteréről. 2023 tavaszán Naftali Bennett éppen akkor távozó izraeli miniszterelnök árulta el egy interjú során, hogy Volodimir Zelenszkij anno őt kérte meg, hogy létesítsen kommunikációs csatornák Oroszországgal.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. március 5-én fogadta Bennettet Moszkvában, amelyen Oroszország hajlandóságot mutatott több kozmetikai engedményt is tenni. Például lemondott volna Ukrajna „denacifikálásáról” és ígéretet tett, hogy nem öleti meg Zelenszkijt.
Cserébe a békéért Zelenszkij lemondott volna a NATO-tagság elvárásáról, ami egyébként nem lett volna egyszerű, mert nyugati nyomásra Ukrajna alkotmányba foglalta a NATO-hoz való csatlakozás elérését, amit csak alkotmányos többséggel tudott volna megváltoztatni.
Bennett elmondása szerint nagyon nagy esély volt a konfliktus lezárására. Az USA és Nagy-Britannia azonban nem értett egyet.
„Boris Johnson agresszív utat erőltetett. Macron és Scholz pragmatikusabbak voltak.”
mondta Bennett, ám az interjúban nem mert nyíltan szembe menni az amerikai állásponttal, és „legitimnek” nevezte az amerikai és brit „agresszív utat”. Megjegyezzük, hogy az USA és Nagy-Britannia saját geopolitikai érdekei mentén gondolkodott, és a cél Oroszország visszaszorítása volt minél keletebbre, de főleg, Oroszország kiszorítása a Fekete-tengerről és fele a Földközi-tengerről. Ennek bizonyítéka, hogy az ukrán ellentámadás során London és Washington is azt követelte Ukrajnától a déli fronton vesse be minden erejét az orosz pozíciók megtörésére, holott Ukrajnának a keleti front volt fontosabb.
Az sem mellékes, hogy a 2022 tavaszán szintén közvetítőként együttműködő Törökország küólügyminisztere, Mevlüt Cavusoglu kijelentette: „Egyes NATO-tagállamok az ukrajnai konfliktus folytatását akarják, hogy meggyengítsék Oroszországot”.
És október végén megszólalt Schröder is
Gerhard Schröder volt német kancellár, aki a Nord Stream AG igazgatótanácsában kapott helyett politikai pályája után, tehát közvetlen kapcsolatban áll az oroszokkal, idén október végén adott egy szintén fontos interjút a Berliner Zeitungnak. Elmesélte, hogy 2022 márciusában találkozott Rusztem Umerovval (aki ma már ukrán védelmi miniszter), majd ezt követően négy találkozót is lebonyolított Vlagyimir Putyinnal. Mindez még a bucsai mészárlás előtt történt.
Schöder szerint Umerov hajlandó volt engedményeket tenni Oroszországnak, akár a NATO-tagság kapcsán is.
„Azt is mondta, hogy Ukrajna újra bevezetné hivatalos nyelvként az orosz a Donbaszban. Végül azonban semmi történt. Az volt a benyomásom, hogy nem is történhetett semmi, mert mindenről Washingtonban döntöttek”
fogalmazott Schröder.
Kész volt a béketerv
Az ENSZ-főtitkár asszisztense, Michael von der Schulenburg idén márciusban számolt be róla, hogy egy hónappal a háború kitörése után kész volt a békemegállapodás kerete. Ukrajna ígéretet tett, hogy nem lép be a NATO-ba és nem engedi be idegen hatalmak katonai támaszpontjait , cserébe Oroszország kivonja csapatait Ukrajnából. A Donbasz mellett pedig a Krím is szóba került ez utóbbi ígérettel kapcsolatban.
A török államfő, Recep Tayyip Erdogan 2022. március 29-i dátumot javasolt a békekonferencia megtartására. A helyszín Isztambul lett volna.
Az isztambuli egyezmény 10 pontot tartalmazott volna, többek között Ukrajna vállalta volna a semlegességet, cserébe nyugati biztonsági garanciákat kapott volna (ezek megadását utasította le Boris Johnson, aki nyilvánvalóan nem tett volna ilyen Washington jóváhagyása nélkül). A neutralitás azonban nem vonatkozott volna a Krímre, azon belül Szevasztopolra (a Krím geopolitikai fontosságú Oroszország számára, amiért akár atomfegyvert is képes volna bevetni – a szerk.). Ukrajna vállalta volna, hogy nem lép be a NATP-ba, nem enged területére külföldi haderőt. Az EU-tagság ellen azonban Oroszországnak nem volt kifogása.
Von der Schulenburg azonban felhívta a figyelmet, hogy a NATO 2022. március 24-i csúcstalálkozóján elutasította a béketervet. Az ENSZ-vezér asszisztense szerint nyilvánvaló volt, hogy a háború lezárásra egyes NATO-tagállamoknak nem állt érdekében.
A német tábornok szerint Zelenszkij először ellenállt
„Az amerikai elnök kifejezetten emiatt a NATO-csúcs miatt utazott Brüsszelbe. Nyilvánvaló, hogy a béke, ahogy azt az orosz és ukrán tárgyalódelegáció kidolgozta, nem állt érdekében egyes NATO-tagállamoknak”
ezt már Harald Kujat német nyugalmazott tábornok írta meg nagy elemzésében. Azt is leszögezte, hogy Zelenszkij először ellenállt a nyugati nyomásnak, hiszen 2022. március 27-én még védelmébe vette az eddig elért megállapodásokat.
Csakhogy az isztambuli konferencia naprán Zelenszkijt sorba hívták fel a nyugati hatalmak: Olaf Scholz német kancellár, Joe Biden amerikai elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Mario Draghi akkori olasz kormányfő, és Boris Johnson akkori brit miniszterelnök. Kujat szerint a nyugati hatalmak bekeményítettek.
„Egyes NATO-tagok számára előnyösebb volt, ha az ukránok tovább harcolnak és halnak meg, mint az, ha béke születik, ami túlságosan korán jött volna, vagy túlságosan nagy árat követelt volna Kijevtől és Európától”
próbált a Kujat által fentebb leírt körülményt a Washington Post akkor megmagyarázni.
Aztán április 9-én jött Boris Johnson villámlátogatása Kijevben, és két üzenetet adott át Zelenszkijnek: Putyin háborús bűnös, akivel nem lehet tárgyalni, és hogy ha Ukrajna hajlandó is tárgyalni a biztonsági garanciákról, a Nyugat nem. Ezzel a orosz-ukrán békemegállapodás sorsa megpecsételődött.
Néhány héttel később Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kijevi látogatásán el is szólta magát, hogy az USA célja Oroszország minél nagyobb mértékű meggyengítése.
Már az ukránoknál is elszakadt a cérna
Ezeket az információkat fejelte meg a minap adott interjújával David Arahamija, aki Zelenszkij pártjának frakcióvezetője, így kijelentését nem kezelhetjük egy kósza képviselő üres fecsegésének. Arahamija elég egyértelmű kijelentéseket tett.
Elárulta, hogy az isztambuli béketárgyalások azért szakadtak meg, mert Ukrajna végül nem fogadta el Oroszország egyetlen „valódi” békefeltételét, a semlegességet, vagyis azt, hogy ne csatlakozzon a NATO-hoz.
„Oroszország célja az volt, hogy rákényszerítsen minket a semlegességre. Ez volt számukra a legfőbb feltétel, amely ellenében hajlandók lettek volna befejezni a háborút. (…) És ha kötelezzük magunkat, hogy nem lépünk be a NATO-ba. Ez volt Oroszország egyetlen érdemi feltétele a semlegesség volt, a többi csak súlytalan kozmetikai elvárás lett volna”
mondta az ukrán frakcióvezető. Arra a kérdésre, hogy miért nem fogadta el végül Ukrajna az ajánlatot, Arahamija hosszú csend után azt válaszolta, azért, mert ehhez meg kellett volna változtatni az alkotmányt, ami tartalmazza a NATO-tagság elérésének szándékát, illetve azért, mert nem bíztak abban, hogy az oroszok a megállapodás után nem támadják meg őket újra.
Megjegyezzük, hogy az oroszok újbóli támadásáról szóló rész politikai megfogalmazása annak, hogy Ukrajna nem kapott volna biztonsági garanciákat a nyugati hatalmaktól – amelynek hátterét fentebb már kifejtettük.
Arahamija szerint ugyanakkor Oroszország bármikor hajlandó lenne tárgyalóasztalhoz ülni, egyszerűen azért, mert amíg zajlanak a tárgyalások, addig sem érkeznek fegyverek Ukrajnába.
„Amint elterjed a híre, hogy Ukrajna tárgyalni készül, minden fegyverszállítmány, amely késik, még tovább késne”
fogalmazott.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
