Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Armin Durgut
Az Európai Bizottság szerda délután definitív döntést hozott, amivel feloldotta a Magyarországnak járó uniós források blokkolását. Ez gyakorlatilag 10,2 milliárd euró eddig visszatartott forrás felszabadítását jelenti. Igaz, hogy ez csak a teljes blokkolt összeg egy harmada – Budapest további 21 milliárdért harcolhat tovább Brüsszellel.
A most felszabadult 10,2 milliárd euró 3 évnyi kohéziós forrásnak felel meg Magyarország számára. Az első kifizetésekre pedig legkésőbb jövő februárban kerül sor. Politikai trükközések azonban minden bizonnyal lesznek, az Európai Parlament nyomására a Bizottság húzni fogja a kifizetéseket.
A helyzet érdekessége, hogy a magyar ellenzéki sajtó szerint Magyarország hajlandó lenne támogatni az uniós csatlakozások megkezdését Ukrajnával, ha és amennyiben a teljes (tehát a még fennmaradó 21 milliárd eurós forrást is) felszabadítják számára. Nem kizárható ez a forgatókönyv, ám nehéz elképzelni, hogy ez valóban így lenne, tekintettel arra, hogy kimondva vagy kimondatlanul más tagállamok sem akarják elsietni Ukrajna felvételét.
Ukrajna felvételével szinten minden tagállam nettó befizetővé válna, a mezőgazdasági támogatások 25, a kohéziós alapok 17 százalékát Ukrajna szívná el.
Az azonban igaz, hogy a magyar kormány hajlandó rábólintani Ukrajna pénzügyi támogatására. Eredetileg Brüsszelt azt erőltette, hogy négy év alatt 50 milliárd eurós forrást biztosítsanak Ukrajnának. Ennek egy harmadát a tagállamok közvetlenül, kétharmadát az EU által közösen felvett hitelből finanszírozta volna a Bizottság.
Ez az eredeti forma Budapest számára elfogadhatatlan volt. A minap kiszivárgott hírek szerint azonban készül egy B-terv, ami arról szól, hogy a közös uniós pénzügyi kereten kívül dobnának össze egy rendkívüli rövidtávú támogatást: maximum egy évre. Magyarország ezt verziót akkor támogatná, ha a teljes 31,2 milliárd eurós blokkolt forrást feloldják számára.
A magyar kormány egyébként e tekintetben következetes. Egy korábbi, az 50 milliárdos közös hitelre alapuló támogatási javaslathoz hasonló ügy kapcsán Magyarország szintén fékként működött, és kijelentette, hogy kétoldalú szerződések keretében hajlandó az összeg rá eső részét kifizetni Ukrajnána, de azt nem támogatja, hogy egy közös kölcsönnel terheljék meg Ukrajna javára az Európai Uniót.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
