A nyugati sajtóban már itt a fordulat: most épp az ukrajnai háború befagyasztása a fő narratíva

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Efrem Lukatsky

Tavaly ilyenkor a mainstream sajtó tele volt az Ukrajnát ért rakétatámadások híreivel, arról, hogyan küzdenek az energiahiánnyal, az áramszünettel és a faggyal az ukrán polgárok. Ma ugyanúgy masszív drón- és rakétatámadások tizedelik az ukrán energiainfrastruktúrát, de a mainstream sajtó már mással van elfoglalva: a háború befagyasztásának lehetőségével. És ahogy okkal sulykolták korábban az elsöprő ukrán győzelem és Oroszország felosztásának teóriáját, most nagyon valószínű, hogy okkal hangolják át a közvéleményt a konfliktus befagyasztására is. De mi is történt?

A Wall Street Journalnél már nem kiemelt címke az orosz-ukrán háború. A Bloomberg pedig „Mi lesz, ha Putyin győz?” címmel közölt elemzést. Ebben a hírügynökség arra tesz utalást, hogy az USA és szövetségesei már az ukránok vereségétől tartanak. Nem csoda. Az Ukrajnának szánt segélyek belpolitikai és gazdasági okok miatt elakadtak – magyarul, mindenki a másiktól várja, hogy folytassa Ukrajna pénzelését.

Paul Alve újságíró az X-en a mainstream sajtó cikkeire úgy reagált, hogy nyilvánvalóan az orosz győzelemre hangolják át a közvéleményt. Ez azért erős túlzás.

   

Oroszországnak a konfliktus befagyasztása nem jelent győzelmet. A háború alatt túl sokat áldozott be ahhoz, hogy egy jelenlegi frontvonal melletti tűzszünetet győzelemként tudna kommunikálni. Itt nem békemegállapodásról vagy tűzszünetről van szó, amit tárgyalások követnek. Hanem befagyasztásról, ami azt jelenti, hogy a harcok alacsony intenzitással tovább folynak, de jóval korlátozottabb és kevésbé véres (de azért véres) módszerekkel. Így Oroszország a befagyasztással nem tudja garantálni sem a Krím biztonságát, sem azt, amiért az egész háborút elkezdte: a nyugat befolyási övezetébe kerülő Ukrajna jelentette katonai fenyegetés megszüntetését.

Ettől közvélemény áthangolása még igaz

Közben Nyugaton egymást érik az öt pontból álló forgatókönyveket tartalmazó tanulmányok Ukrajna jövőjéről. A szlovákiai székhelyű atlantista GLOBSEC öt pontjával a Körkép.sk két cikkben is foglalkozott, és felhívtuk a figyelmet, hogy a legvalószínűbb forgatókönyvek egyike sem kedvez Ukrajnának. A mérvadó (de nem elfogulatlan) RAND Corporation forgatókönyveinek többsége sem épp Ukrajna győzelmét vetítik előre.

És igen merész forgatókönyvvel rukkolt elő a Financial Times is, amelyben azt a verziót veszi górcső alá, hogy a Nyugat neves egyszerűséggel átengedi Ukrajnát Oroszországnak. Nyilván ez sem egy életszerű elképzelés, tekintettel arra, hogy egy ilyen lépés után Bidentől Čaputováig a nyugati világ összes progresszív politikai vezetője belebukik a nyilvánosan beismert kudarcba.

Egy ilyen lépés az FT szerint az alábbi következményekkel járna:

1. Oroszország véres elégtételt vesz az ukránokon – itt az FT a megszokott „Oroszország maga Sátán” hangvételű jelzőkkel írja le, hogy Oroszország győz, majd tömeges kivégzéseket, kasztrálásokat, nemi erőszakot, kínzásokat hajt végre az ukránok ellen, bosszúból. És ezért több millió ukrán menekült keres nyugaton menedéket – ezúttal véglegesen.
2. Nyugat-Ukrajna szabad államként marad meg – eszerint Putyin engedi csatlakozni az EU-hoz Ukrajnát, de továbbra is támadásokat hajt végre ellene, attól függően, hogy milyen megállapodást sikerül nyélbe ütnie a Nyugattal.
3. Putyin a győzelemmel megszerzi a világ búzaexportjának egynegyedét. A gázfegyver helyett a gabonafegyvert használná.
4. Putyin sikere felbujtaná a szomszédaik megszállásában érdekelt többi országot: Kínát, Venezuelát, Azerbajdzsánt, és magát Oroszországot is.
5. Ez lesz a hitelvesztett NATO legnagyobb próbája. 

Bár a fenti forgatókönyvről azt hihetnénk, hogy durván háborúpárti, már-már uszító stílusú iromány, valójában jóval mérsékeltebb, mint azok a korábbi narratívák, amelyek kizárólag Ukrajna teljes győzelmét fogadták el egyetlen lehetséges megoldásként. A legrosszabb forgatókönyvek felvázolásával a háború befagyasztása még mindig előnyösebbnek tűnik, hiszen az legalább nem dönti el, hogy ki a győztes és ki a vesztes.

Az angolszász sajtó után a német Der Spiegelt se hagyjuk ki. A baloldali lap pénteken megszellőztette, hogy a washingtoni német nagykövetésen október végén „titkos orosz vacsoratalálkozóra” került sor, amelyen Olaf Scholz német kancellár legközelebbi bizalmasa, Wolfgang Schmidt „emelkedett hangulatban méltatta” a Samuel Charap amerikai agytröszt javaslatát a béketárgyalások kikényszerítéséről.

Nem sokkal később Ukrajna németországi nagykövete cáfolni próbálta a híreket – de már nem a Spiegel hasábjain, hanem a Washingtonban szerkesztett Politico-ban. Azt állította, hogy Berlin nem erőlteti a tárgyalásos megegyezést.

Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy néhány héttel ezelőtt az amerikai sajtó is arról írt, hogy amerikai és német tisztviselők a kiegyezés felé terelgetnék Ukrajnát a háború kapcsán, és az ötletről szóló első nem hivatalos és zárt ajtós tárgyalások a Ramstein formátum országai között még októberben zajlott le.

Mindezt fejeljük még meg a Washington Post két héttel ezelőtti cikkével, amely szerint amerikai nyomásra Ukrajna stratégiát váltana, és 2025-re „tárgyalóasztalhoz kényszerítené Oroszországot”.

Körkép.sk