Mennyit érnek az EU szabályai? Brüsszel kicselezné a magyar vétót, hogy tízmilliárdokat pumpáljon Ukrajnába

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Omar Havana

A decemberi EU-csúcson Magyarország a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával nem, de az Ukrajnának nyújtandó közös adósságból finanszírozandó 50 milliárdos kölcsönt megvétózta. Eredetileg úgy volt, hogy a mindenáron Ukrajnát pénzelni akaró tagállamok uniós költségvetésen kívüli megoldást keresnek, helyette most megint elkezdtek trükközni, hogy elég legyen minősített többséggel fogadjon el támogatási pénzügyi csomagot Ukrajnának. Nem kevesebb, mint 20 milliárd euró értékben.

A Financial Times arról írt, hogy az EU „akár 20 milliárd euró értékű” tartaléktervet készít elő azzal a céllal, hogy megkerülje Magyarország vétóját. Mivel az EU legközelebb február közepén tart majd rendkívüli csúcstalálkozót, ahol napirendre kerül Ukrajna gigászi támogatása, a lap úgy tudja, ha meglesz a szükséges többség a javaslat mögött január végére, február 1-jén hivatalosan el is fogadhatják azt.

Megjegyezzük, hogy ezt a támogatási csomagot is közös hitelfelvételből akarják finanszírozni a zömében nyugati tagállamok (az amerikai alapkezelők nagy örömére). Ez a megoldás mindenesetre felemás lenne. A javaslatban részt vevő országok garanciavállalásokat tennének az EU költségvetésének egy részére, hogy aztán a közös költségvetésből (tehát mind a 27 tagállam terhére, de nem mind a 27 tagállam egyetértésével!) az Európai Bizottság 20 milliárd eurónyi összegig hitelt vegyen fel Kijev számára. A FT úgy tudja, hogy a keret összeg még nem biztos, annak nagyságát Kijev igényeihez igazítanák. 

   

Adódik a kérdés, hogy ennél a felemás megoldásnál miért nem próbálkoznak meg az egyhangú döntéssel. A válasz egyszerű: a Magyarország által támasztott két feltétel egyikének sem felel meg.

A magyar álláspont

A magyar kormány álláspontja az Ukrajnának szánt, gigászi pénzügyi csomag kapcsán az volt, hogy azt nem tudja támogatni, mert

1. közös adósságból akarja Brüsszel finanszírozni, és mert
2. a közös költségvetésen keresztül akarja kifizetni.

A magyar álláspont egyébként ugyanúgy védi az Ukrajnának nevezett pénzügyi feketelyuktól a szlovák, a lengyel és a francia gazdákat, mint közép-kelet-európai elmaradott régiók kohéziós forrásait.

Budapest elutasítja a közös hitelfelvételt, mert következetesen azt vallja, hogy nem akar közös adósságot vállalni. Ráadásul egyszer már ráfaragott: a koronavírus-járványra létrehozott, Újjáépítési Alapként ismert pénzügyi csomag szintén közös hitelfelvételből származott, és az ebből Magyarországnak járó tízmilliárdokat tartja vissza ma Brüsszel. És azt is elutasítja, hogy a közös költségvetésből menjenek pénzek Ukrajnának, mert az azt jelentené, hogy újra elkezdődik a vérre menő harc a tagállamok között a költségvetési tételekért. Magyarul: ha megnyitják a költségvetést Ukrajna kedvéért, akkor elkezdődik egy vita, mert nyilván minden tagállam azon lesz, hogy az ő zsebéből vegyék ki a legkevesebb pénzt Ukrajna javára.

A bürokraták nyugdíjra gyűjtenek?

Magyarország egyébként alternatívát is ajánlott: minden tagállam kétoldalú módon (tehát nem közös hitelből és nem a közös kasszán keresztül) adja oda Ukrajnának a támogatás rá eső részét (bár a támogatás nagysága akkor még nem volt tisztázott). Ebből azonban Brüsszel nem kért, mert számára a közös adósság fontosabb.

Érdemes lesz figyelni, hogy a jövőre esedékes EP-választások majd uniós tisztújítás után hány brüsszeli háborús héja és ukránpárti adakozó kap állást az európai adófizetők terhére Ukrajnának nyújtott hatalmas támogatásokat kezelő alapítványok és hedge fundok igazgatótanácsában…

Mindazonáltal a Brüsszel magyar vétót megkerülő terve nem újkeletű. Hasonlót a koronavírus-járvány idején már alkalmaztak egyszer, akkor az európai gazdaság élénkítésére szánt 100 milliárdos keret esetén. A mostani esetben akkor működik a terv, ha az EU legjobb hitelminősítésű országai mind részt vesznek a közös garanciavállalásban. 

És itt adódhatnak problémák. Hollandiában már kevésbé Brüsszel-párti többség van a parlamentben, és ott az ilyen garanciavállalásokat a törvényhozásnak is ratifikálnia kell. Ahogy egyébként Németországban is – bár a baloldali-liberális német kormánytól túl nagy ellenállásra felesleges számítani, még ha nem is zárható ki.

Ha megél Brüsszel terve, Ukrajna már márciusban hozzáférhet az első milliárdokhoz.

Körkép.sk