Már nem csak politikai retorika, hogy Brüsszel Ukrajnának akarta adni Magyarország uniós forrásait

Nyitókép forrása: MagyarNemzet.hu

Soros György milliárdos oligarchához kötődnek azok az uniós politikus, akik a Magyarországnak járó 32 milliárdnyi uniós forrás letiltásán dolgoztak – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a múlt héten a Hír TV politikai műsorában.

„Mindannyian Soros emberei, emiatt mesterkednek azon, hogy a Magyarországnak járó 32 milliárd eurót Ukrajnába juttassák.”

fogalmazott.

Egyre valószínűbb, hogy Orbán részéről nem csak politikai retorika volt az a kijelentést, hogy a Magyarországnak járó pénzeket Ukrajnának akarják átadni. Kilóg ugyanis a lóláb – nem kicsit, hanem nagyon.

   

Orbán Viktor nem vétózta meg az uniós csatlakozások megkezdését Ukrajnával, ellenben megvétózta az Ukrajnának szánt, 50 milliárdos pénzügyi csomagot. Az uniós csúcs előestéjén Brüsszel felszabadított a Magyarországnak járó 32 milliárd euróból 10,2 milliárd eurót, így sejthető, hogy valamiféle alkut sikerült nyélbe ütni a háttérben.

Aztán egy héttel később jött az információ, hogy Brüsszel a legerősebb pénzügyi kondícióban lévő tagállamokkal közösen alternatív megoldást keres a „magyar vétó megkerülésére”. Ha sikerül a tervük, akkor uniós közös adósság felvételével 20 milliárd eurót küldenének Ukrajnába a közös költségvetés terhére. És pontosan ez itt a lényeg: hogyan jött ki az összeg.

Az ugyanis rendkívül feltűnő, hogy Magyarország kemény politikai harcok árán kivédi a neki járó uniós pénzek elszipkázásának veszélyét, majd pontosan annyival kevesebb pénzt akarnak küldeni Ukrajnának a nyugatiak, amennyi Magyarországnak járna. Röviden: mivel Brüsszelben még a látszatra sem adnak, pontosan annyival csökkentették az Ukrajnának szánt pénzeket, mint amennyit nem tudtak elvenni a magyaroktól.

Érdemes kiemelni az Orbán-interjú kapcsán, hogy szóba került Ausztria és Szlovákia álláspontja az ukrán csatlakozási tárgyalások kapcsán. Szlovákia és Ausztria is azt mondta az uniós csúcs előtt, hogy nem támogatják a tárgyalások megkezdését, végül mégis mindkét ország igennel szavazott. Orbán erre azzal reagált, hogy a szlovák kormányfő és az osztrák kancellár is úgy gondolja, hogy rossz döntés született, de ez csak a kezdetet egy hosszú [csatlakozási] folyamatnak, ezért más országok támogatni akarták a döntést és meg is tették.

Körkép.sk