A francia-német kormányzati tervezet eltörölné a vétójogot, még a legközelebbi EU-bővítés előtt

Nyitókép forrása: canva.com

Az ősz elején érkezett a hír, hogy egy francia-német közös kormányzati javaslat (ami még nem hivatalos uniós javaslat) alapjaiban szervezné át az EU-t, méghozzá úgy, hogy gyakorlatilag kivennék a kisebb tagállamok kezéből a gyeplőt. Vétójog eltörlése, jogállamisághoz hasonló zsarolóeszközök kiépítése, és hasonló ínyencségeket verekednének ki maguknak a nyugati tagállamok. Most új információk láttak napvilágot a javaslattal kapcsolatban.

A reformtervezet három, általánosnak ható, de földrengésszerű változást ígérő fő célkitűzése a következő:

• Az EU hatékonyságának növelése, reakcióidejének csökkentése,
• a jogállamisági és demokratikus intézmények megerősítése,
• az intézmények felkészítése a jövőbeli uniós bővítésekre.

Nem meglepő módon a „régi”, 2004 előtt is már uniós tag nyugati országok támogatják a javaslatot, olyannyira, hogy már elkezdtek dolgozni rajta, hogy az Európai Tanács törölje el tagállami vétójogot, minden kérdésben – beleértve a külpolitikai, védelmi, adópolitikai, pénzügyi kérdéseket is – minősített többséggel döntsenek. Ez azt jelenti, hogy Közép-Kelet-Európát neves egyszerűséggel leszavaznák a „régi” tagállamok, ami Párizs és Berlin, de főleg a Brüsszelben dolgozó pénztőkét kiszolgáló technokraták önkényének növekedését hozná magával.

   

Szlovákia (értsd: a jelenlegi szlovák kormány) és Magyarország nem támogatja a vétójog eltörlését. Szeretnénk ide sorolni Lengyelországot is, ám ott decemberben Donald Tusk került hatalomra, akit Németország trójai falovaként tartanak számon, egyébiránt pedig Brüsszel kottájából játszik. Nem csoda, miután kormányfőként 2013-ban megbukott, előbb (Angela Merkel jóvoltából) az Európai Tanács elnöke, majd az Európai Néppárt elnöke lett, tehát egy Brüsszelt kiszolgáló lengyel kormányt láthatunk majd a következő években.

A javaslat tartalmazza a tagállamok megrendszabályozására használatos intézkedési formák kibővítését is. Ezeket az EU eddig is zsaroló eszközként használta fel a nem liberális, saját érdekeiket védő tagállamokkal szemben, teljesen nyilvánvaló kettős mérce és a liberális mainstream sajtó totális támogatása mellett.

Ez utóbbi tervezetbe tartozik, hogy szigorítják az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeit a tagállamok számára, amennyiben jogállamisági kérdések merülnek fel. Mivel az elmúlt években Brüsszel bizonyította, hogy teljesen indokolatlan esetekben vetettk a hetes cikkely szerinti eljárást, ami a megvádolt tagállam szavazati jogának felfüggesztésével jár. Az új rendszer automatikusan elzárná a pénzcsapokat még azelőtt, hogy a tagállamot ért vád bizonyítást nyerne. Magyarul, a tárgyaláson előbb jön az ítélet, csak azután a bizonyítás, és miközben a tagállam próbálja cáfolni a vádakat, Brüsszel kivérezteti, remélve, hogy a következő választáson hozzá hű politikai erőket tud így hatalomba segíteni.

A tervezet többsebességes Európát vezetne be. „Mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek” elv alapján. Különböző jogokkal rendelkező integrációs szinteket vezetnének be. Lenne egy belső kör, maga az EU, a Társult Országot köre, és az Európai Politikai Közösség (ebbe az EU-n kívüli európai partner-országok tartoznak bele). 

A javaslatról 17 ország hajlandó tárgyalni. Szeptemberben a Zuzana Čaputová (progresszív) államfő által kinevezett Ódor-kabinet jóvoltából Szlovákia is közéjük tartozott. Ez még nem a javaslat támogatását jelenti, de nyilvánvaló, hogy elkezdődik a hivatalos tárgyalás, iszonyú erő fognak megmozdulni a közép-kelet-európai országok befolyásának felszámolása érdekében.

Még sosem volt olyan szükség magyar szuverenistákra a szlovák kormányban, mint most

Körkép.sk