Charles Michel indul az EP-választáson, így Orbán Viktor veheti át az Európai Tanács vezetését

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Olivier Matthys

Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke indul az idei júniusi EP-választáson. Ez komoly dilemma elé állítja Brüsszelt, mivel ha Michel az EP parlamentjébe igazol át, még a teljes tisztújítás előtt megüresedik az EiT elnöki posztja. Ha ez megtörténik, akkor a szabály szerint a soros uniós elnökséget betöltő ország vezetője veszi át a helyét. Márpedig az év második felében Magyarország lesz az EU soros elnöke, így Michelt Orbán Viktor magyar miniszterelnök helyettesítheti. Van is pánik Brüsszelben emiatt, főleg, hogy hónapok óta azon dolgozik a liberális mainstream, hogy megakadályozzák Magyarország soros elnökségét.

A Politico cikke szerint a forgatókönyv minden más tagállamot aggodalommal tölt el, nyilván ez a megszokott liberális költői túlzások egyike. Az viszont mindenképpen igaz, hogy az év második felében Magyarország kulcspozícióba kerülthet, éppen akkor, amikor az Európai Bizottság tisztújítása is zajlik, Orbán Viktornak így jelentősen megnőne a befolyása a tárgyalások menetére.

Ez nyilván több, főleg nyugati nagy tagállamnak nem tetszik, különösen ki vannak emiatt borulva a liberális mainstream háborús héjái, akik tízmilliárdokat akarnak Ukrajnába tolni – Európa egyik legkorruptabb országába. A háttérben az Európa eladósításában érdekelt pénzügyi tőkét és az amerikai külpolitikai és gazdasági célokat is sejteni lehet.

   

Most először fordul elő, hogy az Európai Tanács hivatalban lévő elnöke részt vesz az EP-választáson. Elvileg MIichel novemberig maradhatott volna pozíciójában, ekkor iktatják be az új brüsszeli vezetést.

A Politico megjegyzi, hogy bár Michel lépése „jogilag kóser”, mégis növelte vele a nyomást a tagállamokon, hogy gyorsan megállapodjanak egy átmeneti, új EiT-elnökről – nehogy Orbán Viktor kerüljön helyzetbe.

Az EP-választások előtti utolsó EU-csúcs valamikor június végén esedékes, várhatóan Michel „pótlása” is terítékre kerül.

Michel bejelentése sokakat meglepetésként ért, a Politico pedig nem zárja ki, hogy az EP-n belül vannak nagyszabásúbb ambíciói, például az, hogy a harmadik legnagyobb EP-frakció, az európai liberálisok (RE) csúcsjelöltje akar lenni az Európai Bizottság elnöki posztjára. Mi azért hozzátesszük, hogy ez felemás teória.

Az igaz, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Charles Michel munkaviszonya egyáltalán nem barátságos, épp ellenkezőleg, rengeteg feszültség terheli, és logikus lenne, ha ebben a rivalizálásban csúcsosodna ki eddig párharcuk. Másrészről, a tagállamok aligha egyeznek bele, hogy saját hatáskörüket önkánt leépítve átengedjék a bizottsági elnök kiválasztásának a jogát az EP-nek azzal, hogy egy csúcsjelöltet neveznek ki az EB élére.

A másik verzió ellenben sokkal életszerűbb. Ez arról szól, hogy Michel Didier Ryenders igazságügyi uniós biztos utódja lehet az új Európai Bizottságban. Beszédes, hogy Mcihel és Ryenders nem csak egy országból származnak (mindketten belgák), de ugyanannan a hazai pártnak is a tagjai (MR).

Ryenders pénzügyminiszter és helyettes miniszterelnök volt anno Charles Michel kormányfősége idején. Michel kormánya 2018-ban, a marakesi globális migrációs paktumba bukott bele, mert egyik koalíciós partnere elutasította a paktumhoz való hozzájárulást. Brüsszelben úgy tartják, hogy az akkori belga belpolitikai válságért Orbán Viktor a felelős, akinek migráció ellenes politikája hatással volt a belga közvéleményre. Ezek az összefüggések jól mutatják, hogy az EU-ban nem nagyon van vérfrissítés, karámon belüli rosádák zajlanak a korábbi, öngyilkos politikák folytatása érdekében.

Körkép.sk