Nyitókép forrása: 

 

Az elmúlt időszakban szemlátomást megváltozott a nyugati narratíva. A közvéleményt elkezdték felkészíteni arra, hogy Ukrajna nem fog olyan nagy támogatásokat kapni, és a konfliktus kimenetelét Nyugaton már nem Ukrajna teljes győzelmére építik fel. Helyette jön a front befagyasztásának narratívája, amire az is ráerősít, hogy az ukránok többszintű védvonalak kiépítésébe kezdtek több szakaszon. A reális forgatókönyv azonban továbbra is egy elhúzódó, esetleg alacsonyabb intenzitásra „butított” háború , de a nyugati elemzők elkezdtek azzal a ki nem zárható lehetőséggel is foglalkozni, hogy mi lesz, ha Oroszország győz.

 

A nagy, jellemzően ukránbarát irányba elfogult nyugati think-tankek továbbra is kevésbé valószínű forgatókönyvként kezelik az orosz győzelmet (ebben tényleg igazuk van). De az, hogy egyáltalán foglalkoznak a lehetőséggel, önmagában is hatalmas változást jelent – lévén, hogy Oroszország kapitulációjától és felosztásától jutottunk ide.

 

Ez szolgáljon tanulságul azoknak a liberális lapoknak is, amelyek kritika nélkül erősítettek rá az elmúlt két évben az ukránoknak szurkoló agytrösztök leghajmeresztőbb és legdemagógabb megállapításaira az ukrán győzelemről, Oroszország felosztásáról, az atomháború elfogadhatóságáról, az orosz rakéták hiányáról, az orosz katonák moráljának alacsony fokáról és így tovább.

 hirdetes_810x300  

 

Nyugaton a fejekben a helyzet már megváltozott

 

A Victoria Nuland külügyi államtitkár családja által birtokolt és vezetett Institute for Study of War (Hadturományi Intézet), vagyis a sokat idézett ISW szerint az sem kizárt, hogy Oroszország szépen lassan egész Ukrajnát elfoglalja. 

 

Ez az elemzésük szerint akkor történne meg, ha az USA és Európa egyszerűen kisorolna Ukrajna mögül és nem küldene neki több támogatást. A problémát nem is a nehézpáncélosok hiánya okozná, hanem a tüzérségi lőszerhiány, ami nélkül a front aligha tartható sokáig.

 

Ráadásul mint kiderült, Ukrajnának nincs elég anyagi forrása arra, hogy besorozza azt a félmillió új katonát, amivel feltöltenék a veszteségek után keletkező űrt. Az új sorozásról szóló törvény a pénzhiány, a politikai csatározások és persze az ukrán hátországban élők tiltakozása miatt el is hasalt.

 

Mi azért hozzátesszük, hogy a nyugati pénzek nélkül Ukrajna napok, esetleg hetek alatt összeomlana. Legutóbb maga a pénzügyminiszter ismerte el, hogy nyugati támogatások nélkül 10 millió nyugdíjas, másfél millió tanár és félmillió ukrán állami alkalmazott nem kapja meg a havi nyugdíját és bérét. Vagyis a pénzcsapok elzárásával az ukrán állam is összeomlana – valószínűleg gyorsabban, mint a hadsereg és a front.

 

Elismerték: Nyugati pénzek nélkül januárban sem bért sem nyugdíjat nem tud fizetni az ukrán állam

 

Mi jön a nagy bukás után

 

Az ISW kívül a Körkép.sk által is kielemzett GLOBSEC és a szintén Ukrajnának nyíltan szurkoló, egyre kevésbé mérvadó külpolitikai szaklap, a Foreign Policy is készített forgatókönyveket, amelyek az orosz győzelemmel végződnek.

 

A legvalószínűbb következmények között sorolják fel azt, hogy Ukrajna megszűnik létezni, Oroszország magába olvassza. Sőt, az ISW szerint ugyanez a sors várna Fehéroroszországra is.

 

Tanulságos az is, hogy miközben két éven át arról szóltak a nyugatiak cikkei, hogy az ukránok megtörhetetlenek, és most válnak igazán nemzetté a háborúnak köszönhetően, most mégis azt jósolják ugyanezek az agytrösztök, hogy orosz győzelem esetén pár év alatt az ukrán nemzeti identitás, nyelv eltűnne az erőszakos orosz asszimiláció során. 

 

A súlyos következmények közé sorolták azt is, hogy Oroszország az ukrajnai győzelem után felbátorodna, és új lendületet kapna imperialista politikája, és szinte azonnal Moldova és Grúzia felé irányítaná haderejét. Sőt, van olyan agytröszt, amely szerint a NATO-tag balti országok is célkeresztbe kerülnének.

 

A legrealisztikusabb következtetésük az, hogy orosz győzelem esetén az orosz hadsereg felsorakozna a NATO keleti határán, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország keleti határainál. Oroszország több mint 1800 kilométernyi olyan új határvonalat kapna, amely a NATO-val közös, növelve az itt lévő országok ütközőzóna jellegét és a nyílt konfliktus kirobbanásának esélyét. 

 

Kevésbé realisztikus elképzelés, hogy az orosz fenyegetés miatt Európa elkezd ész nélkül fegyverkezni. Ezt azért érdemes fenntartásokkal fogadni. Már az elmúlt két évben sem láttuk még csak jelét sem a nagy pálfordulásnak, kivételt csak néhány olyan ország jelentette, amelyek zsigeri fenyegetettséget éreznek Oroszországgal szemben (baltiak, Lengyelország). A németek például 100 milliárd eurót különítettek el haderőfejlesztésre, de szinte semmit sem kezdtek a pénzzel. Kivételt csak Magyarország képez, amely nem kizárólag oroszokat, hanem az instabil nemzetközi helyzetet tekinti fenyegetésnek, az elmúlt években igen jelentős haderőfejlesztést hajtott végre.

 

A forgatókönyvek valószínűleg abban nem tévednek, hogy orosz haderővel a szomszédban tetőfokára hágna az információs-, kiber- és hírszerzési hadviselés.

 

Szinte nevetséges, de az orosz győzelem felvetődése miatt hirtelen elkezdtek félni a nyugati agytrösztök az atomháború lehetőségétől. Ez azért érdekes, mert az elmúlt két évben ezt egyetlen egyszer sem említették meg, mikor Putyin megdöntéséről, a Krím elfoglalásáról, Oroszország felosztásáról közöltek elemzéseket. Teljesen logikus, hogy egy atomhatalom a teljes pusztulás alternatívaként látja az atomfegyverek használatát, és nem akkor vetné be azokat, mikor hagyományos erői jobb pozícióba kerülnek. Lévén, hogy egy amerikai-orosz atomháború pusztítása globális lenne. 

 

Határozottan érzékelhető, hogy a legrosszabb eshetőség (Oroszország győzelme) felemlegetésével a nyugati agytrösztök igyekeznek elfogadhatóbb lehetőségként bemutatni az oroszokkal való tárgyalások megkezdését, a háború befagyasztását. Sőt, elégedetten konstatálják, hogy az orosz-európai kapcsolatok helyrehozhatatlan károkat szenvedtek, az orosz-ukrán ellenségeskedés pedig „örökre szól”. Értsd: küldetés teljesítve, most már az orosz győzelem elkerülése érdekében vegyük vissza a konfliktus intenzitását…

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.