Nyitókép forrása: SITA/Ukrainian Defense Ministry Press Service via AP, File
Néhány nappal ezelőtt a neves geopolitikai elemző, George Friedman arról közölt írást, hogy van esély egy balkáni háborúra. Az ő olvasatában ezt az oroszok provokálhatják ki. Ugyanakkor az esetleges konfliktus casus bellije jó eséllyel a boszniai Szerb Köztársaság kiválási kísérlete lehet. Friedman elemzése pár nappal azután jelent meg, hogy az amerikai F-16-osok figyelmeztető jelleggel berepültek Bosznia-Hercegovina területére, mintegy jelezve, hogy az 1995-ben összetákolt ország egyben tartása prioritás az USA számára. Az ország nyugati fele, a Bosnyák-Horvát Föderáció közösen gyakorlatozott az amerikaiakkal. Ugyanakkor január 11-én az USA bejelentette, hogy az Javelin páncéltörőket ad el Koszovónak 75 millió dollár értékben. Ettől kezdve ez új helyzet van a Balkánon.
Az amerikai bejelentés 246 darab Javelin FGM-148F típusú Javelin rakéta eladásáról szól, illetve 24 darab kilövő rendszerről. A Javelinek nagyon jól beváltak az orosz-ukrán háborúban, olyannyira, hogy 2022-ben ukránok tucatjai nevezték el újszülött gyermekeiket Javelinnek.
Az ukrán Evropszka Pravda már „ukrán forgatókönyvet” emleget, ami arról szól, hogy „USA felkészíti Koszovót a szerb hadsereg ellen”.
Vičić szerb elnök csalódottságának adott hangot az amerikai döntés kapcsán, majd belengette a kötelező sorkatonai szolgálat újrabevezetését.
Megjegyezzük, hogy Szerbia nagyon igyekszik bekerülni az Európai Unióba, csakhogy az EU nyugati felében zajló politikai és gazdasági verseny ezt ellehetetlenítette. Közben Koszovó az elmúlt egy évben túlzás nélkül provokálta az észak-koszovói szerb közösségen keresztül Szerbiát, olyannyira, hogy még az EU és az USA is mértéktartásra intette a pristinai kormányt.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a szerb elnök nem csak politikai, de katonai szempontból is véleményezte a helyzetet. Felhívta a figyelmet, hogy (szerb perpektívából) nemzetközi jogot sértve Koszovó jelenleg 223 páncélos járművel rendelkezik (nem tankokról, hanem gyalogsági BPM transzporterekről van szó).
Azt is kijelentette, hogy Koszovó bevallott szándéka idén 350 darabra növelni BPM-jei számát, 2027-re pedig 5500-ra akarja növelni hivatásos katonái számát, 20 ezerre a tartalékosok számát.
A szerb félelmeket nem csak csak az USA táplálja. Koszovó felfegyverzését már Törökország és nemrégtől Horvátország is támogatja.
A törökök Bayraktar TB2-es típusú drónokat szállítottak a csak részlegesen elismert országnak. A horvátok pedig VHS-D2 CT támadópuskákkal szerelte fel a koszovóiakat, amelyeket Pristina bevallottan a szerbek lakta északi régiókban szolgáló rendőrök között osztott szét.
Az Evropszka Pravda ráadásul azt írja, hogy a horvát támadópuskákat az ukránok An-125-ös teherszállító repülője vitte Koszovóba, ahogy azt is, hogy a horvátok a döntést szoros együttműködésben az amerikaiakkal hozták meg. A lap azt a következtetést vonta le, hogy a múlt szeptemberi szerb-koszovói karcsörte után a Nyugat úgy dönthetett, hogy ideje engednie Koszovónak a saját hadsereg létrehozását.
Megjegyezzük, hogy a feszültség és a fegyverkezés nem teljesen logikátlan a Balkánon. A Szerb Köztársaság esetleges kiválása Bosznia-Hercegovinából felboríthatja az egész méhkast. Logikus lenne a Nyugat részéről, ha figyelmeztető lépést küldene Belgrádnak: ha támogatja a boszniai szerbeket ebben, akkor elfelejtheti a koszovói szerbeket és egész Koszovót – végleg.
Az érem másik oldala, hogy egy katonai erőt képviselő Koszovó másfajta láncreakciót is elindíthat, például Nagy-Albánia létrehozása kapcsán, ami viszont már nem csak Szerbia, de Horvátország, Észak-Macedónia, Görögország és Bulgária érdekeit is sérti.
Koszovót nem minden ország ismerte el független államként. Szerbián kívül van 5 uniós tagállam, amely nem ismeri el: Spanyolország (a katalán függetlenségtől tartva), Szlovákia (a felvidéki magyaroktól tartva), Románia (az erdélyi magyarságtól tartva), Görögország és Ciprus.
Egyébiránt, az ukrán elnök még tavaly novemberben azt hangoztatta, hogy az oroszok provokációkra készülnek a Balkánon. A kijelentés érdekessége, hogy akkoriban épp a koszovói kormány provokálta Szerbiát, és az EU által tető alá hozott koszovói-szerb tárgyalások kudarcáért Josep Borrell, az EU külügyi megbízottja Koszovót hibáztatta.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
