A nyílt közel-keleti-háború felé száguldunk, miközben már nagyon érik az újabb energiaválság

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo /Osamah Abdulrahman

Nem szolgálhatunk jó hírekkel a közel-keleti helyzetet illetően, egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy a gázai háború egy regionális konfliktussá szélesedik. Ennek esélye napról napra nő, és nem véletlenül, egy sor eszkalációs lépés következett be, ami azt jelzi, hogy egyre nehezebb a palackban tartani a szellemet.

Szombaton Szíriában, Libanonban, Irakban és Jemenben történtek rakétatámadások. Ezek mindegyike a gázi háború kitöréséhez kötődnek.

Szíriában Izrael hajtott végre légicsapást a főváros, Damaszkusz ellen, amely során a Hezbollah (Hizballah) egyik vezetőjét likvidálták. A Hezbollah libanoni militáns szervezet, amely hajszálnyira van attól, hogy nyílt háborút viseljen Izrael ellen. Izrael jelenleg Gázában és most már Ciszjordániában is a másik militáns szervezetet, a Hamászt próbálja felszámolni. Mindkét militáns szervezet mögött Irán áll.

   

Ibrahim Raisi iráni elnök ígéretet tett arra, hogy elégtételt vesz Izraelen a szíriai csapásokért.

Érdemes még kitérni az iráni-palesztin karcsörtére, amelynek háttere mindenesetre elég érdekes. A hírek szerint Irán válaszul a négy évvel ezelőtt amerikaiak által drónnal likvidált Kasszim Szulejmáni sírjánál történt robbantásos merényletre (ami száz emberéletet követelt) rakétákkal támadta Pakisztán területét. Nem sokkal később Pakisztán rakétatámadásokkal válaszolt. Itt érdemes kiemelni, hogy bár a két ország egymás területére lőtt ki rakétákat, valójában mindkét ország a beludzsok által lakott területeket célozta, amely átnyúlik Pakisztánból Iránba. 

A beludzsok ugyan a pakisztáni lakosság töredékét adják, de Beludzsisztán tartomány stratégiai fontosságú területen fekszik. Iránba is csak a lakosság pár százalékát teszik ki, de csaknem az ország területén negyedén élnek. A beludzsok által lakott területek kötik össze a Hormuzi-szorost (a Perzsa-öböl kijárata) a Távol-Kelettel olajszállítás és kereskedelem terén is.

Szintén szombaton Irán által támogatott militáns csoportok rakétatámadást indítottak az USA egyik iraki légitámaszpontja ellen. A támadás során egy iraki katona megsérült, több amerikai katonát pedig agyrázkódás gyanújával vizsgáltak meg.

Az USA közben a jemeni húti (húszi) lázadókat támadta és megsemmisített egy Vörös-tengeren haladó hajót célba vevő húti rakétát.

A fentiekből nagyon jól látható, hogy a gázai háború egyre globálisabb méreteket ölt, egymástól több ezer kilométerre zajló csapások történnek miatt, így a helyzet egyértelműen az eszkaláció felé mutat. Sokat elárul, hogy a szaúdi külügy már aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a hútik és az Egyesült Államok csapásai miatt könnyen elveszthetik az irányítást az események felett.

Közben a The New York Times elemző cikke arra hívta fel a figyelmet, hogy a hútik támadásai miatt már több száz teherhajó kerüli el a Vörös-tengert, és a Szuezi-csatorna helyett Afrika megkerülésével közelíti meg az európai és amerikai kikötőket. Ez brutálisan nagy, közel 6500 kilométeres kitérő.

A hútik azt állítják, hogy csak az Izraelbe menő hajókat támadják, így vállalva szolidaritást a palesztinokkal (és a Hamasszal), valójában azonban legalább egy tucat olyan teherhajót is megtámadtak, amelyek nem Izraelbe tartottak. Az amerikai és brit hadihajók jelenléte ellenére a világ vezető energiaipari és kereskedelmi vállalatai több szállítmányt átirányítottak a Vörös-tengeri útvonalról a Jóreménység-foka felé.

Január első két hetében a harmadára esett a Szuezi-csatornán keresztülhaladó hajóforgalom. És néhány nappal ezelőtt a katari LNG- és olajszállítmányok is elakadtak.

A hútik támadásai miatt a hajózási társaságok az Ázsiából Európába való konténerszállítás díjait a háromszorosára emelték az afrikai kerülő többletköltségeire hivatkozva. A Szuezi-csatornát még mindig használó olaj- vagy LNG-tankerek pedig csillagászati magasságokba emelkedett biztosítási díjakkal szembesülnek.

Az Ikea már bejelentette, hogy Európa-szerte késhet a megrendelések terljesítése. Az esztergomi Suzuki-gyár termelése leállt, mert nem érkeztek be az ázsiai alkatrészek.

Körkép.sk