Nyitókép forrása: canva.com
Harminckilenc ország adatai alapján készült tanulmány, amely arra kereste a választ, hogy miért volt olyan magas a koronavírus halálozási aránya és milyen különbségek okozták az eltérő halálozási adatokat az egyes országokban. A tanulmány Lackó Mária, a Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont szakembere jegyzi.
Lackó a koronavírus-járvány előtti halálozási mutatókat vetette össze a koronavírus hivatalos halálozási adataival és az úgynevezett túlhalálozási adatokkal. Ez utóbbi azt a különbséget jelenti, hogy COVID idején mennyivel haltak meg többen a járvány előtti öt év átlagához képest.
Az számok azt mutatják, hogy minél magasabb volt a járvány előtt „normális” halálozási ráta egy adott országban, annál magasabb volt a halálozás a járvány idején.
Így történhetett például, hogy a skandináv országok, amelyek viszonylag laza intézkedéseket vezettek be, arányaiban kevesebb embert veszítettek el például a hagyományosan nagyobb halálozási adatokkal bíró közép-kelet-európai országokhoz képest.
Hogy egy adott országban mennyi emberéletet követelt a koronavírus-járvány, az esősorban a járvány előtti egészségügyi feltételek függvénye volt. Lackó tanulmánya szerint a következő tényezők voltak döntőek:
- Az egészségügyre szánt kiadások nagysága,
- az ország földrajzi elhelyezkedése,
- a légszennyezettség mértéke,
- az idős lakosság aránya,
- a dohányzók aránya,
- az alkoholfogyasztás mértéke,
- és a jövedelmi egyenlőtlenség nagysága.
A földrajzi elhelyezkedés mögött azt kell érteni, hogy a dél-európai országokban az életmód (és főleg az étrend) jóval egészségesebb, mint Európa többi részében.
Körkép.sk, portfolio.hu
Megosztás:
Címkék: COIVD-19 koronavírus pandémia statisztika tanulmány többlethalálozás túlhalálozás világjárvány
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
