Úgy fest, Trumpnak mégis meg kell majd védenie Szlovákiát (is)

Nyitókép forrása: archív

Néhány nappal ezelőtt nagy ijedelmet keltett Donald Trump amerikai elnök kijelentése, amelynek politikai üzenete az volt, hogy amelyik NATO-tagállam nem költ eleget haderőre, azt nem fogja megvédeni támadás esetén az oroszoktól. Az európai elitet átjárta a félelem. A Politico brüsszeli lap csütörtökön közölte a NATO-országok hadikiadások szerinti rangsorát. Eszerint Szlovákiát még Trump megválasztása esetén is meg kell védeni az USA-nak…

Létezik egy nem kötelező érvényű, de politikai szinten az USA által nagyonis erőltetett szabály, miszerint a NATO-tagállamoknak a GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra kell fordítani. Ennek elmulasztásáért az USA korábban igen vehemensen támadta Németországot.

Az új rangsor szerint védelmi kiadások vonatkozásában a NATO éltanulója Lengyelország, amely 2023-ban a GDP-je 3,9 százalékát költötte fegyverkezésre (az amerikai és dél-koreai hadiipar nagy örömére). Ezzel az aránnyal a lengyelek még az USA-t is beelőzik, amely így csak a második a sorban a maga 3,5 százalékával. Az egy másik kérdés, hogy ez a 3,5 százalék így is a NATO teljes hadikiadásainak 77 százalékát teszi ki, tehát az amerikai dominancia egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen.

   

A harmadik helyen a görögök állnak a maguk 3 százalékával. Érdekesség, hogy ők nem az oroszok miatt költenek ennyit haderőre, hanem egy másik NATO-tagállam, Törökország miatt, akivel Ciprus kapcsán évtizedek óta fasírtban vannak.

Az dobogósokat a balti államok követik, akik történelmi tapasztalatuk okán jórészt teljes joggal orosz agressziótól félnek. Észtország 2,7, Litvánia 2,5, Lettország 2,3 százalékot költ hadseregre az ország gazdasági kibocsátásából.

Finnország 2,45, Románia 2,44, a sokat kritizált, Putyin trójai falovának beállított Magyarország pedig a GDP 2,43 százalékát költi haderőre.

A 2 százalékos küszöböt a britekkel együtt Szlovákia is épphogy megugorja, megelőzve ezzel a franciákat (1,9 százalék).

Körkép.sk