Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Markus Schreiber
Az Ukrajinszka Pravda közlése szerint a KMIS friss felmérése Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatottságának további csökkenését állapította meg. Valerij Zaluzsnij volt vezérkari főnök eltávolítása alaposan betett az ukrán elnök megítélésének, aki már régóta népszerűségi problémákkal küzd. Ráadásul, Zaluzsnij sorsát épp az pecsételte meg, hogy jó ideje sokkal népszerűbb Zelenszkijnél – és most, hogy nem vezérkari főnök, fennáll a lehetősége, hogy a politikába lépve kezd el rivalizálni a regnáló ukrán elnökkel.
A KMIS szerint Zelenszkijt a megkérdezettek 60 százaléka tartja megbízható vezetőnek. Ez minden szempontból kevés, főleg, hogy az ukrán felméréseket Kijev egyébként is torzítja. Zelenszkij 4 százalékpontot veszített bizalmi indexéből.
Érdemes hozzátenni, hogy a háború előestéjén az ukrán elnök a folyamatos korrupciós és oligarcha-ügyek miatt mindössze 37 százalékos támogatottságnak örvendett. A kritikusok szerint, ha Putyin nem indítja meg a háborút, a kibontakozó belpolitikai válság egyébként is Zelenszkij bukásához vezetett volna.
De kitört a háború, és Zelenszkij népszerűsége egy csapásra 90 százalék fölé növekedett. Ezt az adatot 2022 májusában mérték.
Ám minden csoda csak három napig tart, ami alatt ezúttal másfél évet kell érteni. 2023 decemberére Zelenszkij 77 százalékra esett vissza. Ebben bőven benne van a mesterségesen felfújt jelentőségű Bahmut városának elvesztése – súlyos ukrán véráldozatok árán is erőltették a védelmét -, valamint a sikertelen nyári ellentámadás, az ellenzék teljes felszámolása, az kvázi autoriter hatalomgyakorlás, a választások elodázása és a sajtó durva ellenőrzése. De leginkább az volt ilyen hatással Zelenszkij megítélésére, ahogy a háború előrehaladtával sorra olvadt le a cukormáz az elnök narratíváiról, amelyek közül alig valami vált valóra.
Más a helyzet Valerij Zaluzsnijjal, akit legendaként és hősként tisztelnek Ukrajnában. Ő vezérkari főnökként is Ukrajna legnépszerűbb közszereplője volt, 95 százalék körüli bizalmi indexszel.
Míg Zelenszkij a mindenáron való előrenyomulást erőltette – részben politikai érdekekből, részben nyugati nyomásra – addig Zaluzsnij kímélte az ukrán élőerőt, és megkérdőjelezte mind Zelenszkij mind az amerikai utasításokat, például a Krím mindenáron történő támadására vonatkozó amerikai és brit javaslatoknak is ellenállt. Zelenszkij tavaly tavasztól saját embereit kezdte el kinevezni főparancsnoki pozíciókba, többek között így lett a szárazföldi haderők vezetője Olekszandr Szirszkij is, aki most átvette a vezérkari főnök szerepét.
Zaluzsnijt a mostani felmérés szerint 94 százaléknyian tartják a legmegbízhatóbb ukrán vezetőnek. Utódja, Szirszkij ellenben mindössze 40 százalékot kapott.
Az adatok érdekessége, hogy Zaluzsnij leváltásával Zelenszkij eltávolította az ellenkező főparancsnokot, de jó eséllyel kapott egy nagyon kemény politikai ellenfelet.
Ami Szirszkijt illeti, az ő népszerűtlenségének magyarázata épp az, hogy fenntartások nélkül áldozta be a katonákat Bahmutnál Zelenszkij parancsára. Emiatt a „mészáros” és a „200-as tábornok” gúnynevet aggadták rá a katonák. Ez utóbbi gúnynév a szovjet „ütközetben elesetteket” jelölő 200-as kódra vezethető vissza.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: háború Olekszandr Szirszkij orosz-ukrán háború Oroszország Ukrajna Ukrajna támogatása Valerij Zaluzsnij Volodimir ZelenszkijUkrajna felfegyverzése
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
