Dánia lezárta a nyomozást az Északi Áramlat felrobbantása ügyében

Nyitókép forrása: SITA/Danish Defence Command via AP

Dánia lezárta az orosz-német Északi Áramlat gázkorridor négy vezetékszálát ért másfél évvel ezelőtti támadás kapcsán indított nyomozást. Az eredmény felemás: Dánia szerint (is) szándékos szabotázs történt, de (most tessék figyelni) nincs elég ok arra, hogy Dániában büntetőeljárás induljon az ügyben.

Az Északi Áramlat összesen négy vezetékszálból áll, kettő az ÉÁ 1-es, kettő az ÉÁ 2-eshez tartozik. Ez utóbbi néhány hónappal az orosz-ukrán háború kitörése előtt fejeztek be az oroszok, ám Németország amerikai nyomásra nem engedélyezte a teljesen üzemkész vezeték használatát.

Az amerikaiak folyamatosan kritikával illeték a projektet, mert az „túlságosan kiszolgáltatottá tenné Európát az orosz gáztól”, ami lehetővé tenné Moszkva számára, hogy „felhasználja a gázfegyvert”. Pár héttel az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt Joe Biden amerikai elnök egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy „az Északi Áramlatnak vége, ha Moszkva megtámadja Ukrajnát”.

   

Márpedig Moszkva agressziót indított Ukrajna ellen. A háború hetedik hónapjában aztán egy szabotázsakció keretében 50 méteres szakaszon felrobbant a korridor négy vezetékszálából három. A mainstream sajtó – egészen nevetséges módon – Oroszországot vádolta a szabotázzsal. Beszédes volt azonban, hogy Dánia és Svédország – ezen országok felségvizein történt a szabotázs – nem nevezett meg hivatalos vádlottat, és még azt is elutasította, hogy terrorakciónak nevezze az esetet.

Az Északi Áramlatot egy nappal azután robbantották fel, hogy beüzemelték a lengyel-norvég gázkorridort. Hogy még gyanúsabb legyen a dolog, Radosław Sikorski lengyel diplomata az X-en az USA-nak mondott köszönetet a német gazdaság egyik artériájára mért csapásért. A posztot később törölte. Sikorski ma már Lengyelország külügyminisztere.

Nemzetközi vizsgálat indult, az Oroszországot vádoló hangok alábbhagytak. Nagyon sok elemző tényleg az USA-t sejtette a szabotázsakció mögött, ám ezt politikusok nem akarták vagy merték kimondani.

Az ugyanis azt jelentené, hogy egy NATO-tagállam egy másik NATO-tagállam kulcsfontosságú energiafolyosóját támadta meg.

Az oroszok „az angolszász” hatalmakat tartják felelősnek.

Épkézláb elmélettel a szabotázs hátteréről először Seymour Hersh Pulitzer-díjas újsígáró állt elő. Az ő, titkosszolgálati információkra támaszkodó elmélete szerint az amerikaiak tervelték ki a szabotázst és a gázbizniszben szintén érdekelt Norvégia különleges, mélytengeri akciókra alkalmas tengerészeti erőivel együtt hajtották végre.

Nem sokkal később megjelent egy amerikai-német alternatív teória, amit a mainstream sajtó minden fórumon sulykolni kezdett. Ez arról szólt, hogy ukrán katonai vezetők parancsára egy hétfős csoport egy vitorlás hajóról alámerülve robbantott. Komolyan vehető szakértők ezt a verziót nem tartják életszerűnek, ugyanakkor megjegyzik, hogy ez nem jelenti azt, hogy az oroszok nem fogadnák el – így ugyanis Washington és Moszkva kapcsolatát nem terhelné meg az Oroszországban terrorakciónak tartott incidens.

A szabotázsakcióban a svédek és a dánok indítottak nyomozást. Mindkét ország vizsgálata ugyanarra jutott: szándékos szabotázs történt, de semmilyen további lépést nem helyeztek kilátásba, a dánok még eljárást sem akarnak indítani.

Jelenleg már csak két vezetékszálon érkezik Európába orosz gáz. Az Ukrajnán keresztül haladó gázvezeték kétharmados kapacitáson működik, de könnyen meglehet, hogy az év végével ez is leáll, mivel az ukránok nem akarják meghosszabbítani a tranzitszerződést az oroszokkal. A másik vezeték, a Török Áramlat önmagában nem képes ellátni a tengeri kijárattal nem rendelkező országokat.

A Lengyelországon keresztül haladó Jamal vezetéket a lengyelek leállították.

A többi, tengeri kijárattal rendelkező ország a szankciók okán elinduló energiaválságot meglovaglva valósággal megsarcolják a kontinentális országokat, iszonyú tranzitdíjakat követelve tőlük. Ez igaz a földgáz és a kőolaj esetében is.

Az Északi Áramlat felrobbanása óta az orosz aránya az európai gázimportból 45 százalékról 9 százalékra esett vissza. A sokkal drágább amerikai palagáz piaci részesedése Európában egyúttal szinte a nulláról emelkedett meg 20 százalékra. 

Körkép.sk