Nyitókép forrása: Vagyim Krasznoszelszkij, a Dnyeszteren túli régió vezetője, „népirtással” vádolta Chişinăut • Fotó: Videófelvétel/Kronikaonline.ro
Megvizsgálják az orosz illetékes szervek az el nem ismert „Dnyeszter menti Moldáv Köztársaság” képviselői kongresszusának Oroszországhoz intézett felhívását, hogy védje meg a Dnyesztermelléket – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.
„A Dnyeszter menti lakosok, honfitársaink érdekeinek védelme az egyik prioritás”
közölte a moszkvai külügyminisztérium a RIA Novosztyi hírügynökséggel.
A tárca szerint „minden megkeresést mindig figyelmesen vizsgálnak meg az orosz szakszolgálatok”.
A szakadár moldovai „köztársaság” képviselőinek kongresszusa szerdán felhívást intézett az orosz parlament két házához, azt kérve, hogy tegyenek intézkedéseket az entitás védelmében a moldovai vezetés nyomása, a Chisinau által bevezetett „gazdasági blokád” közepette. A képviselők az ENSZ és a Független Államok Közössége (FÁK) főtitkárához, valamint az Európai Parlament vezetőségéhez és más nemzetközi szervezetekhez fordultak annak érdekében, hogy akadályozzák meg a konfliktus kiéleződését Chisinau és Tiraszpol között.
A Kronikaonline.ro közlése szerint a kongresszuson felszólaló tisztviselők beszédei inkább a régió függetlenségének hangsúlyozására összpontosítottak, és nem vetették fel az Oroszországi Föderációval való egyesülés kérdését. „Transznisztria kitartóan harcolni fog saját identitásáért, a transznisztriai nép jogaiért és érdekeiért, és nem fog elállni ezek védelmétől, függetlenül a zsarolás és a külső nyomás bármilyen formájától” – olvasható az elfogadott határozatban.
A kongresszuson mondott beszédében a Dnyeszteren túli régió vezetője, Vagyim Krasznoszelszkij „népirtással” vádolta Chişinăut. A Dnyeszteren túli terület elleni „népirtás” négy formáját nevezte meg, amelyek az elmúlt 30 évben történtek: a gazdaság megfojtása, a nép egy részének fizikai megsemmisítése, a jogi védelem megtagadása illetve a román nyelv erőszakos erőltetésének kísérlete.
„Moldova hagyományosan a globális nehézségeket használja fel arra, hogy hátrányos helyzetbe hozza Transznisztriát. Igaz ez a Szovjetunió összeomlására, igaz a világjárványra, igaz az ukrajnai ellenségeskedésekre”
vádolta meg Vagyim Krasznoszelszkij transznisztriai vezető a moldovai kormányt.
Vitalij Ignatyjev, az el nem ismert köztársaság „külügyminisztere” a Rosszija 24 orosz hírcsatornának kijelentette hogy a Dnyeszter melléki entitás mindenekelőtt diplomáciai támogatást vár Oroszországtól, mert Moszkva az egyik közvetítő az 5+2 rendezési formátumban.
A tisztségviselő azt kérte az egybegyűltektől hogy támogassák diplomáciai eszközökkel a régió szuverenitásának megőrzését célzó erőfeszítéseket, valamint a béke és a biztonság szavatolását.
Az 5+2 formátumú tárgyalási platformban Moldova és a Dnyesztermellék a konfliktusban részt vevő felek, Oroszország, Ukrajna, az EBESZ közvetítőként, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig megfigyelőként vesz részt.
Gazdasági blokádként az RBK orosz gazdasági lap szerint az el nem ismert „köztársaságban” Moldova január elsején életbe lépett vámkódexét tekintik, amely eltörölte Dnyeszter menti vállalatok vámkedvezményeit. Ez az entitás „gazdaságfejlesztési minisztériumának” becslése szerint éves szinten 12-30 millió dollárnyi kárt okozhat.
A szakadár területen mintegy 1500 orosz katona állomásozik; két gépesített lövész zászlóalj éves váltásban békefenntartó feladatokat lát el, és van még egy őrző és egy kiszolgáló zászlóalj is. A területre, ahol 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által, a szakadár „köztársaság” vezetőjének jelenlétében aláírt válságrendezési megállapodás után.
A többi orosz katona a Colbasna faluban lévő, a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított lőszerraktárakat őrzi, amelyekben jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak. A hadianyag elszállítása és újrahasznosítása 2003-ban megkezdődött, ám a moldovai belviszály súlyosbodásakor abbamaradt.
A Szovjetunió széthullása nyomán Moldova parlamentje 1991. augusztus 27-én deklarálta az ország függetlenségét. A Dnyeszter menti, zömében oroszok és ukránok lakta terület öt nappal később kinyilvánította elszakadását Moldovától. Chisinau 1994-ben különleges autonómiát biztosított a szakadár területnek és a délen megalakult Gagauz Köztársaságnak. A török dialektust beszélő gagauzok ezt elfogadták, a Dnyeszteren túli terület azonban őrzi különállását, az ott állomásozó orosz katonaságtól védve.
Chisinau ragaszkodik hozzá, hogy az orosz katonai békefenntartókat nemzetközi mandátummal rendelkező polgári misszióval váltsák fel. A moldovai kormány Reintegrációs Irodája 2022-ben kizárta a konfliktus erőszakos megoldásának lehetőségét.
MTI, kronikaonline.ro
Megosztás:
Címkék: Chișinău dnyeszterentúl Moldávia Oroszország szakadár moldovai "köztársaság" Szovjetúnió Transznisztria
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
