Az amerikai lap közzétette a 2022 áprilisában majdnem tető alá hozott orosz-ukrán békemegállapodás tartalmát

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Armando Babani

A The Wall Street Journal (WSJ) pénteken közzétette azt a béketerv-javaslatot, amelyről Oroszország Ukrajna képviselői még 2022 áprilisában, a háború első heteiben tárgyaltak – és amit Boris Johnson közvetítésével vélhetően amerikai és brit érdekek mentén el is gáncsolt a nyugat.

A dokumentum keltezése 2022. április 15. lett volna, tehát már tényleg aláírásra várt. Csakhogy hat nappal korábban meglepetésszerűen megjelent Boris Johnson akkori brit miniszterelnök  Kijevben és közölte az ukránokkal, hogy Kijev aláírhatja ugyan a dokumentumot, ha akarja, de a Nyugat nem fogja megadni azokat a biztonsági garanciákat, amelyek nélkül a béketerv semmit sem ér.

A WSJ leírása némiképp eltér a korábbi információktól. A lap úgy tudja, hogy a tárgyalások egészen júniusig folytatódta – persze azt sem zárhatjuk ki, hogy csak azt a politikai terhet akarják ezzel levenni a britek válláról, ami a békemegállapodás elkaszálása miatt nehezedik Londonra.

   

A béketerv főbb pontjai között szerepelt Ukrajna semlegessége, a NATO-tagságról való lemondása, ugyanakkor az uniós csatlakozást az oroszok nem kifogásolták.

A béketerv értelmében Ukrajna vállalta volna azt is, hogy csökkenti hadserege méretét.

Elöljáróban emeljük ki, hogy Ukrajna hatalmas ország, stratégiai értelemben Oroszország nyugati kapuja, kiváló felvonulási terület a hadseregeknek.

Aligha véletlen tehát, hogy az oroszok azt követelték, hogy Ukrajna ne tartson fenn 85 ezernél több katonából álló sereget (a mostani ukrán hadsereg mérete akár ennek tízszerese is lehet, de ez az adat abszolút nem megerősíthető). A haditechnikára vonatkozóan is felső korlátokat vezettek volna be:

• maximum 342 tank,
• 519 darab tüzérségi löveg.

Az ukránok eredetileg 250 ezer főt javasoltak hadsereg maximális méretét illetően, 800 tankkal és 1900 tüzérségi löveggel.

A béketerv azzal is számolt, hogy Ukrajna megtiltja területén az idegen katonák és haditechnikai elhelyezését, beleértve a rakétákat is.

A dokumentum szerint a Krím Oroszországé maradt volna (ezt a korábban kiszivárgó információk megerősítik), de Ukrajnának nem kellett volna elismernie a félsziget orosz annexióját.

Donyeck és Luhanszk megyék sorsáról a béketerv nem tartalmazott konkrétumokat, csupán azt, hogy e területekről majd az ukrán és az orosz elnök külön tárgyaláson dönt majd. Valószínűleg ez volt a momentum, ami miatt később Zelenszkij ukrán elnök törvényt fogadott el arról, hogy nem tárgyalhat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a békéről.

Oroszország ugyanakkor vállalta – a fenti feltételek teljesülése mellett -, hogy kivonja katonáit Ukrajnából, az addig megszállt területek ellenőrzését pedig visszaadja Ukrajnának.

Voltak olyan tételek is a dokumentum tárgyalási verziójában, amelyekkel az ukránok egyáltalán nem tudtak egyetérteni. Ilyen volt például az orosz nyelv hivatalos nyelvvé tétele illetve az állítólagos háborús bűnök kivizsgálásának mellőzése. 

Kijev azzal sem értett egyet, hogy az Ukrajna számára biztonsági garanciákat nyújtó országok körében (és ebben Oroszország is beletartozott volna) vétójoga lett volna – ez ugyanis magában hordozta a lehetőséget, hogy egy újabb orosz támadás esetén Moszkva egyszerűen megvétózza a biztonsági garanciák életbe léptetését.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a WSJ-nek nyilatkozva egyértelművé tette, hogy az akkori béketervezet ma már nem aktuális, és Oroszország teljesen más feltételeket szabna, ha arra kerülne sor. Oroszország időközben ugyanis négy ukrán megyét (két keletit: Donyeck és Luhanszk, illetve két délit: Herszon és Zaporizzsja) jogilag már annektált – bár a megyék egyikében sem birtokolja a közigazgatási terület egészét. 

Davyd Arachamija ukrán kormánypárti parlamenti képviselő tavaly novemberben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kijelentette: Moszkva legfőbb követelése a 2022-es tárgyalásokon Ukrajna semlegessége volt. A megállapodást szerinte Kijev két okból utasította el: a szükségszerű alkotmánymódosítás miatt, mert az tartalmazza a NATO-csatlakozást, mint kitűzött célt, illetve a másik ok, hogy Ukrajna nem bízott Oroszország ígéreteiben.

Kisebb hangerővel, mint korábban, de a nyugati mainstream sajtó még mindig Zelenszkij tízpontos béketervét sulykolja. Ennek a legfőbb pontja azonban kimondja, hogy bármilyen béketárgyalás csak azután indulhat, hogy az oroszok kivonulnak Ukrajna nemzetközileg elismert határain kívülre – tehát a Krímből is. Erre ukrán katonai győzelem nélkül nem kerül sor.

Körkép.sk, standard.sk