A cseh elnök napirenden tartaná a nyugati katonák Ukrajnába küldésének lehetőségét

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Petr David Josek

Ki más, hanem a cseh államfő, a GLOBSEC tanácsadói testületének egyik tagja, egykori NATO-tábornok, nem mellesleg progresszív mélyatlantisa Petr Pavel volt az, aki (Brüsszel narratíváját követve) napirenden tartaná a nyugati katonák Ukrajnába küldésének témáját. Annak ellenére, hogy az épp Prágába látogató Emmanuel Macron, az ötlet első felvetője is már visszakozni kényszerült.

Vannak, akik szerint a politikusok épp most tesztelik a közvélemény ingerküszöbét a nyugati katonák ukrajnai beavatkozása kapcsán. Tény, hogy az elmúlt egy hétben látott politikai haláltánchoz hasonlót láttunk már a nyugati tankok Ukrajnába küldésekor is – és lám mi lett vége. Nem mellesleg, az elmúlt héten napvilágra került az is, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyverrendszerek működtetése érdekében már most is ténykednek brit és francia katonák Ukrajnában (csak hogy a hétköznapi embernek az legyen az érzése, hogy ha már úgyis ott vannak, akkor lényegében már mindegy… – a szerk.)

Petr Pavel Macronnal közös keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy „keresni kell Ukrajn támogatásának új formáit és meg kell vitatni a nyugati országok katonai szakembereinek esetleges ukrajnai részvételét is”. 

   

Igaz az is, hogy a cseh elnök (egyelőre) azt hangoztatta, hogy kizárólag „tanácsadói segítségről” és nem katonai egységekről lehet szó.

Itt érdemes kiemelni, hogy a The Wall Street Journal korábbi cikke szerint amerikai CIA ügynökök egész hada van jelen Ukrajnában és segítik őket kulcsfontosságú hírszerzési információkkal és kiképzéssel. Az is köztudott, hogy amerikai és más külföldi zsoldosok is jelen vannak Ukrajnában, jórészt szintén tanácsadói státuszban – Pavel ennek ellenére úgy beszél, mintha ilyen „tanácsadó” katonák jelenleg nem lennének Ukrajnában.

Macron múlt héten hétfőn jelentette be, hogy „nincs konszenzus a nyugati katonák Ukrajnába küldésével” kapcsolatban, ami azért okozott botrányt, mert kiderült, hogy tényleg fontolóra venné a nyugati politikai elit, hogy közvetlenül avatkozzon be (nem csak fegyverszállításokkal, de harcoló alakulatokkal) az ukrajnai háborúba.

Macronnal szemben komoly kritikákat fogalmaztak meg politikusok és kommentátorok egyaránt, ám lincshangulat valahogy mégsem alakult ki. Viszont kiderült, hogy a katonák küldésében sem az USA, sem a NATO, sem az e kérdés miatt összehívott párizsi konferencián részt vevő 20 ország zöme nem akar részt venni. Macron végül egy héttel később, egy interjú keretében visszakozott, és jelezte, hogy Franciaország sem akar katonákat küldeni Ukrajnába. Pavel és Ursula von der Leyen azonban továbbra is napirenden tartaná ezt a lehetőséget (egyik sincs abban a helyzetben, hogy erről egymaga döntsön – a szerk.).

Körkép.sk