Nyitókép forrása: SITA/Ukrainian Presidential Press Office via AP
Megérkezett az első felmérés, ami igazolta azt az elemzők által hangoztatott tézist, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Valreij Zaluzsnij volt vezérkari főnök menesztésével csak egy még nagyobb politikai gondot vesz a nyakába. Zaluzsnij „civilben” ugyanis politikai szereplővé válik, ami teljesen átrendezi az erőviszonyokat és a háborúra hivatkozva autoriter hatalmat gyakoroló ukrán elnök pozíciója is megroppanhat. A SOCIS ügynökség felmérése szerint Zaluzsnij legyőzné Zelenszkij az elnökválasztáson – ha azokat kiírnák.
A február 22. és március 1. között végzett felmérés szerint az elnökválasztások első körében 41 százalékot szerezne Zaluzsnij, Zelenszkij pedig mindössze 23,7 százalékot. A különbség még egyértelműbb a második kör kapcsán: ott Zaluzsnijnak 67,5 százalékos eredményt jósol a SOCIS, míg Zelenszkij 32,5 százalékkal maradna alul ellenfelével szemben.
A mezőny harmadik legnépszerűbb szereplője a Zelenszkij által 2019-ben legyőzött Petro Porošenko volt elnök – a maga szerény 6,4 százalékával.
Fontos adalék, hogy Zelenszkij hivatali ideje májusban jár le, csakhogy az Alkotmány elvileg nem engedi, hogy választásokat tartsanak Ukrajnában hadiállapot idején. Az ukrán elnöki iroda épp nemrég kérte fel az alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg, lehet-e választásokat kiírni hadiállapot idején, és ha nem, milyen hatáskörökkel bír a hivatali idején túl hivatalban maradó elnök.
Zelenszkij tehát nem is írta ki az elnökválasztásokat, ami számára ez így meg is felel. Azért jelenthetjük ezt ki, mert a parlamenti választásokat sem írta ki, arra hivatkozva, hogy háború idején káros lenne belpolitikai csatározásoknak teret adni. Magyarul: a választásokat Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája éppúgy elvesztené. Sőt, a párt a szétesés felé sodródik, több tucat képviselő mondott le parlamenti mandátumáról már, és egyesek úgy vélik, hogy a végén Zelenszkij még hivatalban elveszítheti a parlamenti többséget.
Népszerűsége ugyanis az elmúlt egy évben meredek zuhanásba kezdett, amit a háború Ukrajna számára előnytelen alakulása és Zelenszkij retorikájának elhiteltelenedése egyaránt felerősít.
Zelenszkij pár héttel ezelőtt váltotta le Zaluzsnij a vezérkar éléről, sőt, minden hozzá kötődő katonai vezetőt eltüntetett a hadsereg éléről. Zaluzsnijt Zelenszkij hű szövetségese, Olekszandr Szirszkij váltotta.
Szirszkij korábban a szárazföldi erők főparancsnoka volt, és eleve azért kerülhetett ebbe a pozícióba, mert Zelenszkij meg akarta kerülni Zaluzsnijt a katonai döntésekben. Zaluzsnij ugyanis jobban kímélte a katonáit, és elutasította az olyan politikai célú öngyilkos küldetéseket, mint amilyen Bakhmut felesleges és túl áldozatot követelő védelme volt – Bakhmut védelme Zelenszkij elvárása volt és Szirszkij olyan kitartóan teljesítette, hogy az ukrán katonák rá is aggatták a Mészáros gúnynevet.
Zaluzsnij megítélése rendkívül pozitív az ukránok körében. Nemzeti hősként tisztelik, a felmérések 95 százalék feletti megbízhatósági indexet mérnek számára, ráadásul a közkatonák is sokkal jobban megbíznak ítélőképességében, mint Szirsszkij vagy épp Zelenszkij esetében.
Az ukrán elnökválasztásokat március 31-én kellene tartani, nyilván erre nem kerül sor. Zelenszkijnek azonban egyre több politikai ellenféllel kell szembenéznie. Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere többször „orosz mintájú” autoriter rendszer kiépítésével vádolta meg az ukrán elnököt, és kiállt Zaluzsnij mellett. Petro Porosenko médiabirodalma sem bánik épp kesztyűs kézzel Zelenszkijjel, és ott van még a külföldre menekülő Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök volt tanácsadója, aki szintén indulni akar az elnökválasztáson.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: háború orosz-ukrán háború Oroszország Ukrajna ukrajna felfegyverzése Ukrajna támogatása Valerij Zaluzsnij volodimir zelenszkij
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
