Nyitókép forrása: AP
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága, a JURI hétfőn este, természetesen zárt ajtók mögötti tárgyaláson úgy döntött, hogy beperli az Európai Bizottságot, amiatt, hogy tavaly karácsony előtt – szerintük – „megalapozatlanul” felszabadította Magyarország blokkolt uniós forrásainak egy 10,2 milliárd eurós tételét (további 22 milliárd azóta is blokkolva van).
A liberális-progresszív Politico szerint „bombahírről”, és „történelmi lépésről” van szó, mert ez azt jelentheti, hogy adott esetben az Európai Bizottság óvatosságból késleltetni fogja Magyarország forrásainak kifizetését.
Ez utóbbi logika magyarul azt jelenti, hogy bizonyos (progresszív-liberális) erők azt akarják elérni, hogy Magyarország számára eddig (a decemberben és később) felszabadított összesen 12,2 milliárd eurónyi összeg kifizetését a perre hivatkozva megakadályozzák.
Érdemes kiemelni, hogy ez a próbálkozás egy új fejezete annak a csatának, ahogy a liberális mainstream megpróbálja térdre kényszeríteni a nem mainstreamhez hű kormányokkal rendelkező uniós tagállamokat. Ez sajnos ma már nem konspiráció, tekintettel arra, hogy január végén kiszivárgott, Brüsszel ténylegesen tervet szőtt Magyarország gazdaságának és munkahelyeinek tönkretételére arra az esetre, ha Budapest nem szavazza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást (Budapest nem szavazta meg, de nem vétózott, így Ukrajna megkapja a támogatást).
A JURI 16 ige és egy nem mellett szavazta meg azt a határozatot, amely szerint az Európai Bizottság az egyébként kizárólag ideológiai okokból blokkolt összegek felszabadításával „felelőtlenül járt el az uniós adófizetők pénzével”.
A pénzek felszabadítására arra hivatkozva került sor, hogy Magyarország teljesítette az „igazságszolgáltatás horizontális feljogosító” feltételt. Daniel Fraund a Magyarországot rendszeresen és radikálisan támadó liberális EP-képviselő arról beszélt, hogy „a Bizottság ellentmondásba került önmagával azzal kapcsolatban, hogy Magyarország tiszteletben tartja-e a jogállamiságot.
Sergey Lagodinsky német EP-képviselő, aki a Zöldek (balliberálisok) tagja, a sajtónak azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottság nem a magyar jogállamiság valódi állapota alapján hozott döntést decemberben, hanem „Orbán zsarolása” miatt kedvezett Magyarországnak. Azt is elismerte, hogy „radikális” lépésről van szó, ami azonban elkerülhetetlen volt.
Mit reagált az Európai Bizottság?
A Bizottság még kedd délelőtt megjelent reakciója szerint Budapest minden bizonyítékot átadott már Brüsszelnek az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolásával kapcsolatban, ráadásul a Bizottságot kötötte a szabályokban lefektetett határidő, így mindenképp döntenie kellett a kérdésben.
Körkép-vélemény:
Itt fontos kiemelni, hogy az uniós források folyósítása vagy nem folyósítása hatással a magyar gazdaság piaci megítélésére, a befektetésekre és a forintra is – vagyis a JURI támadása a magyar gazdaság és a Magyarországon dolgozó uniós állampolgárok ellen irányul.
A nagy kérdés az, hogy az Európai Bizottság mit fog lépni a perre reagálva. Ha óvatosságból vagy a politikai nyomásnak engedve leállítja a decemberben már jóváhagyott folyósításokat, akkor az egész vita újra kezdődik, mintegy az EP-választások progresszív kampányát támogatandó.
Ez a forgatókönyv abszolút elképzelhető, de tegyük hozzá, hogy csak azért, mert Brüsszel nem először hagyná figyelmen kívül saját szabályait annak érdekében, hogy a liberális mainstream megrendszabályozó eszközeként működjön.
Jogilag ugyanis a Bizottság már kimondta, hogy Magyarország teljesítette a szükséges feltételt a 12,2 milliárd eurónyi forrás folyósításához. Az időben visszamenni pedig nem lehet.
Ennek ellenére a JURI igyekszik politikai nyomással és per indításával semmissé tenni azt a megállapodást, amire a februári uniós csúcs előtt született. Ha részben vagy egészben sikerrel jár az EP, az azt jelentené, hogy Ursula von der Leyen szava semmit nem ér (értsd: Magyarország nem szavazza meg újabb öt évre a Bizottság élére).
Persze, az is bőven benne lehet a dologban, hogy az EP-választások előtt az EP-nek érdekében áll támadást indítania a konzervatív Magyarország ellen, saját választói előtt pedig azt kell mutatnia, hogy nem nyugszik bele a Bizottság decemberi döntésébe.
A JURI határozatának érdemes annyi hitelt adni, mint az EP korábbi, Szlovákiát elítélő határozatának: kizárólag politikai, és nem szakmai döntés született mindkét esetben.
körkép.sk
Megosztás:
Címkék: Brüsszel EP EU EU-s források Európai Bizottság Európai Parlament magyarország Manfred Weber Orbán Viktor per szankciók Szijjártó Péter Ursula von der Leyen
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
