Nyitókép forrása: SITA/Russian Defense Ministry Press Service via AP

 

Pénteken több, háborús eszkaláció felé mutató kijelentés is elhangzott a nemzetközi térben. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az orosz-ukrán háború kitörése óta először mondta ki, hogy Oroszország de facto (de még nem de jure) háborúban áll a Nyugattal. Az ukránok újabb települést vesztettek el, a légvédelmük összeomlóban van, miközben a szárazföldi erők parancsnoka szerint 100 ezer fős orosz haderőösszevonás van folyamatban. Közben megszólalt a NATO katonai tanácsának első embere, és kijelentette, hogy a NATO készen áll egy Oroszországgal vívott háborúra.

 

A NATO Katonai Bizottságának elnöke, Rob Bauer, aki a minap épp Kijevben tett látogatást, kijelentette, hogy a NATO készen áll egy potenciális katonai konfliktusra Oroszországgal.

 

„Mindannyian értjük, hogy ami a kollektív biztonsághoz való visszatérést illeti, az idő nem nekünk kedvez. Mert a ellenség dönti el, hogy mikor támad és milyen hosszan tart majd a konfliktus. Ukrajna, sajnos megtapasztalta ezt. (…) Készen állunk? A válasz igen. Ez a mi fő feladunk, felkészülni. Ha ma megtörténne, akkor azzal harcolnánk, amink van. Mindig a felkészültség és a képességek jövőbeli fejlesztésének kombinációja a lényeg”

 

 hirdetes_300x300  

mondta Bauer. Kiemelte, hogy jelenleg nyolc harckész csoport lát el védelmi feladatokat a NATO keleti szárnyának országaiban, köztük a Baltikumban, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában.

 

100 ezer fős orosz vérfrissítés érkezik?

 

Bauer szavai egyébként viszonylagos mértéktartásról tanúskodnak. Az ukránoknak szüksége is van az ilyen nyilatkozatokra, mert a hadszíntéren nem túl jó a helyzetük, és ezt a pénteki napon több információ is bizonyítja.

 

Az egyik ilyen Olekszandr Pavljuk bejelentése. Ő az ukrán szárazföldi egységek főparancsnoka, és állítása szerint Oroszország egy 100 ezer fős haderőt épít fel azért, hogy a nyár elején támadást indítsanak. Annak lehetőségét sem zárta ki, hogy az új hadsereg nem offenzív célokat szolgál, hanem az eddig harcoló orosz egységek veszteségeinek pótlását.

 

Pavljuk elmondta, hogy az oroszok tovább támadnak Bahmut, Liman, Avgyijivka környékén.

 

Peszkov szerint a Nyugat háborús résztvételével beállt a hadiállapot.

Forrás: https://korkep.sk/cikkek/friss-hirek/2024/03/22/kreml-oroszorszag-hadiallapotban-van-ukrajnaval/
KÖRKÉP.SK

 

Az oroszok lelassultak Avgyijivkánál, de nem álltak meg teljesen

 

Avgyijivka elvesztése volt az ukránok egyik nagy kudarca, ami nem csak egy stratégiai fontosságú településről szólt, hanem arról is, hogy az oroszok a város bevétele után olyan lendületbe kerültek, hogy több környező települést is elfoglaltak. Egy idő után aztán az ukránoknak sikerült őket megállítani, bár a mostani információk arról tanúskodnak, hogy nem feltartóztatásról, inkább lelassításról lehetett szó.

 

Tonenke falu környékén hetek óta súlyos harcok folynak, és pénteken arról érkeztek hírek, hogy az oroszok a település jelentős részét elfoglalták. Állítólag ez a siker újabb nyugati irányú előrenyomulásra adhat okot.

 

Ez már nem csak szenzációhajhász szalagcím: az ukránok óriási bajban vannak

 

Az ukrán légierő közzétette az oroszok éjszakai nagy rakétatámadásainak számait. Ez azért érdekes adat, mert ebből jól kiolvasható, hogy milyen állapotban van az ukrán légvédelem. Ha ugyanis az megroggyan, akkor érvényesülhet az orosz légifölény, ami megpecsételhetné az ukrán remények sorsát.

 

Az összesítés nem hangzik rosszul: 151 orosz rakéta és drón indult Ukrajna területe ellen, amiből 92-et megsemmisítettek. Ugyanakkor ez a 61 százalékos sikerarány is elmarad a tavaly ilyenkor tapasztalt ukrán légvédelmi sikerektől. Ha megnézzük, hogy milyen rakétákat sikerült kilőniük, a helyzet még siralmasabb az ukránokra nézve.

 

A kilőtt rakéták között az iráni Shahed drónok (63 célpontból 55-öt lőttek ki az ukránok), cirkálórakéták (40-ből 35-öt lőttek ki), H-59-es rakéták (2-ből 2-t lőttek ki) szerepeltek. A gond azokkal a célpontokkal van a listán, amelyekből egyetlen egyet sem sikerült megsemmisíteni. Ilyen volt 

  • az Iszkander-M ballisztikus rakéta, amiből az oroszok 12 darabot indítottak Ukrajna ellen, és mind célba ért;
  • H-22-es hajó elleni rakéta, 5 darabot küldtek az oroszok, mind célba ért;
  • Kinzsal hiperszonikus robotrepülőgép, 7 darabot indítottak az orosz és mind betalált;
  • illetve 22 darab Sz-300-as vagy Sz-400-as légvédelmi rendszer tartozó rakéta, amelyekből az ukrán légvédelem egyetlen egyet sem tudott feltartóztatni.

 


 

Körkép.sk, reuters, skynews, ukrajinska pravda

Megosztás:
Címkék: háború orosz-ukrán háború Oroszország Ukrajna ukrajna felfegyverzése Ukrajna támogatása volodimir zelenszkij
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!