Az ukrán külügyminiszter kiborult: „Adjátok már oda azokat a rohadt Patriotokat”

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Denes Erdos

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter rendesen kiborult a Politiconak adott interjúja közben. Szó szerint úgy fogalmazott: „Adjátok már ide azokat a rohadt Patriotokat”. Az ukrán külügyér kijelentéséből is jól olvasható, hogy az ukrán légvédelem az utolsókat rúgja, miközben az orosz rakétacsapások fokozódnak, az orosz légierő pedig egyre inkább teret nyer a háborúban – márpedig a légifölény akár el is döntheti a háború kimenetelét.

Kuleba követelése mindenesetre nem olyan egyszerű, mint ahogy elsőre tűnik. A Patriot rakéták darabja 5,5 millió dollárba kerül, a gyártásuk pedig lassú: a Raytheon évi 300 darabot tud belőlük legyártani, legjobb esetben 2024 év végére tudja felfuttatni egy plusz üzem megnyitásával 550 darabra, évente.

Mivel a Patriot rakéták rendkívül drágák, és sokszor jóval olcsóbb észak-koreai vagy orosz ballisztikus és cirkálórakéták ellen (esetleg a pár tízezer dollárba kerülő Shahed drónok ellen) vetik be őket, hosszútávon a Patriotok alkalmazásának fenntartása minimum kérdőjeles.

   

Márpedig a legutóbbi napok ukrán jelentései az orosz támadások kivédéséről arra utal, hogy az ukránok tényleg kifogynak vagy már ki is fogytak a Patriot rakétákból. Egyes hírek szerint a hátországot védő egységeket is már frontközelbe mozgatták.

Egy pár nappal ezelőtt ukrán jelentés szerint például a légvédelmük már az orosz cirkáló- és ballisztikus, valamint az észak-koreai ballisztikus rakétákkal sem tudott mit kezdeni.

A NATO idén év elején jelentette be, hogy 1000 Patriot rakétát vásárol Ukrajna számára. Kérdés, hogy ez fizikailag megvalósítható, és pénzügyileg van-e hozzá tényleges (politikai nyilatkozatokat meghaladó) hajlandóság.

Ez tehát az a kiinduló pont, ami miatt Kuleba toporzékolni kezdett.

„Ha lenne elegendő légvédelmi rendszerünk, nevezetesen Patriotunk, nem csak embereink életét, hanem gazdaságunkat is meg tudnánk védeni a pusztulástól”

mondta az ukrán külügyminiszter. Majd úgy folytatta:

„Amikor az ukrán csapatok pozíciókat veszítenek a fronton, akkor érdemes megnézni ennek az okát. Ez azért van, mert Oroszország tömegesen alkalmaz korszerűsített irányított rakétákat. (…) Ezek ellen nem lehet elmenekülni. Csak a fejedre esik és mindent elpusztít. Így veszítünk pozíciókat, és ezt csak úgy lehet megakadályozni, ha [a légvédelem] kilövi a bombákat. Légvédelmi rendszerekre van szükség a fronton.”

mondta.

Aligha véletlen, hogy Kuleba kijelentését az ukrán gazdaságra és nem az emberéletre hegyezte ki. Az oroszok március 22-én hat rakétával súlyos károkat okoztak a zaporizzsjei Dnyeperi Vízerőműben, aminek helyreállításához minimum évekre lesz szükség – a háború elhúzódása esetén ennél is több időre.

A március 22-i Ukrajna több nagy városát, köztük Kijevet ért rakétacsapás-hullám volt az eddigi legnagyobb, energiainfrastruktúrát érő orosz támadás. És bár jelenleg már magunk mögött hagytuk a telet, az energiahálózat elleni csapások magát az egész hálózatot veszi igénybe, másrészt, áram híján az ukránok kénytelenek jóval több üzemanyagot használni, ami megint a frontra szánt készleteket csökkenti.

Kuleba az interjúban arra is panaszkodott, hogy a szövetségesek ígéretei nagyrészt csak politikai retorikák maradnak, a fegyverek késve, vagy egyáltalán nem érkeznek meg, vagy az ígértekkel ellentétben kevesebb fegyvert kap Ukrajna.

„A szövetségeseink azt kérdezik, hogy miért kellene Ukrajnát a háború menetét megváltoztató fegyverekkel ellátniuk. De hát srácok, ez az egész alternatív valóság, amit magatoknak rajzoltok, egyetlen egyszerű tény következménye: az ukrán katonák nem rendelkeznek kellő mennyiségű fegyverrel, mert ti nem biztosítottátok be ezeket”

hördült fel Kuleba. Ennyire élesen azonban az Egyesült Államokat nem merte kritizálni. Az USA hónapok óta nem szavazta meg a 60 milliárdos katonai támogatási keretet Ukrajnának. A legutóbbi hírek szerint március végén talán beterjesztésre kerülhet a keret ügye a Kongresszusban, de nem sokkal később olyan hírek jelentek meg, amelyek újabb időhúzásra utalnak.

„Minden alkalommal, amikor új határidőt hallok, csak azt mondom: Isten áldja Amerikát és az Egyesült Államok Kongresszusát”

mondta gúnyosan.

Szóba kerültek a németek is, akik vonakodnak Ukrajnának átadni a Taurus nagy hatótávolságú rakétáikat. Az ok egészen prózai: Németország nem akarja teljesen ellenséggé tenni Oroszországot, mert arra számít, hogy a háború lezárása után újraindulhat a kereskedelem az oroszokkal. Az ukránok pedig nem csináltak belőle titkot, hogy a Taurus rakétákkal elsősorban a Krímet és a Kercsi hidat akarják támadni – ami tényleg nagybetűs vörös vonal Moszkva számára.

„Figyeljen, belefáradtam a németek válaszaiba. Sajnálom, de nyugodtan idézheti: valahányszor válaszolok egy erre vonatkozó kérdésre, ingerült visszajelzéseket kapok Berlintől. Annyiban kell hagyni. Ők hozták magukat ebben a helyzetbe, találják meg maguk a kiutat belőle”

mondta.

Emmanuel Macron francia államfőről és az ő terveit az ukrajnai háborúba való beavatkozásról Kuleba csak dicsérni tudta:

„Örömmel láttuk, hogy Macron elnök ebbe az irányba fejlődik. (…) Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy az európaiak nincsenek hozzászokva a háború gondolatához. Ezt azonban az európaiak egyszerűen nem engedhetik meg maguknak – sem a gyerekeiknek. (…) Ukrajna nyerhet, de ha mégis veszít, Putyin nem áll meg [Ukrajnánál]”

szögezte le.

Körkép.sk