Nyitókép forrása: canva.com
Vasárnapra virradó éjjel ismét át kell állítanunk óráinkat: hajnali 02:00-ról 03:00 órára. Ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás, nem mellesleg, egy órával kevesebb alhatunk, ugyanakkor októberig élvezhetjük a hosszabb ideig világos estéket. Az elmúlt években elkezdődött a téli-nyári óraátállítások eltörléséről szóló vita, elvileg döntés is született az Európai Parlamentben, ám azóta érdemi előrelépés nem történt. Pedig az emberek többségének tényleg elege van az egészből. A dilemmát az okozza, hogy melyik időszámítást tartsák meg az egyes országok – mert a tagállamok papíron maguk dönthetik el, téli vagy nyári időszámításon maradnának-e inkább, de a gyakorlatban a helyzet bonyolultabb.
A nyári időszamítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. A márciusi órátállításkor egy órát „elveszítünk”, amit aztán az októberi óraátállításkor (hajnai 3-ról 2 órára) „kapunk vissza”.
Az egész időszámítási hercehurca a 18. századra vezethető vissza, de igazán az I. világháború idején nyert teret. Ezzel a húzással akartak szenet spórolni a britek a franciák és a németek is. A két világháború között nem volt divat, a második világháborúban szintén energiaspórolás szempontjából ismét bevezették. Később más szempontok is felmerültek, például a bűnözés visszaszorítása, majd az 1970-es olajválsága során ismét az energiafogyasztás csökkentése miatt kapott teret, terjesztették ki és tartották meg mind a mai napig.
2019-ben, alig fél évvel a EP-választások előtt a saját témákkal nem nagyon rendelkező Európai Parlament belengette a nyári-téli időszámítás eltörlését. Tette ezt azért, mert jól hangzó ígéretekre volt szüksége, mivel az európai lakosság nem tartotta elég fajsúlyos intézménynek az EP-t – a felmérések pedig azt mutatták, hogy az embereknek elegük van az órák átállítgatásából.
A EP végül hozott egy vérszegény döntést, miszerint eltörli az óraátállítást, és azok az tagállamok, amelyek a nyári időszámítást tartanák meg, utoljára 2021 márciusában tolják előre az óramutatókat, azok a tagállamok pedig, akik a téli időszámításra esküsznek, 2021 októberében végleg ennél maradhatnak.
Csakhogy, az EP döntése nem sokat ér a tagállamok és az Európai Bizottság döntései nélkül. Az EP a tagállamokra bízta, hogy eldöntsék, ki melyik verziót választja, és itt gyakorlatilag elvérzett az egész kezdeményezés. Sem tagállami, sem uniós nem folytak további tárgyalások az óraátállítás eltörléséről, így az EP-választási kampányfogás nem is tudott kilépni a saját árnyékából. Ennek oka, hogy nincs egységes koncepció.
Bár az emberek többsége abban egyetért, hogy az óraátállítást el kellene törölni, abban már kevésbé, hogy melyik időszámítást kellene megtartani. Van aki a télire, van, aki a nyárira esküszik. Így van ez a tagállamok között is, márpedig az egy órás időeltolódás is komoly gazdasági következményekkel járhat: egyszerűen az üzleti kapcsolattartás és szokások is gyökeresen megváltoznának, két eredetileg azonos időzónában lévő szomszédos ország között is „elcsúszna az idő”, később kezdődne meg a kereskedelem, a logisztika, a koordináció. Nem beszélve azokról az esetekről, amikor különböző időzónáról és különböző időszámítást használó országokról van szó (pl. Magyarország-Románia).
Az Európai Bizottság (Jean-Claude Juncker elnöklése idejében) már 2018-ban felvetette az óraátállítás eltörlésének lehetőségét. És akkor több tagállam is színt vallott.
A csehek például a téli időszámítást preferálták, ennek megfelelően a Prágát viszonyítási pontnak tekintő Szlovákia is a téli időszámítás mellett érvelt. Lengyelországban a nyári időszámítást tartották megfelelőbbnek, a felmérések szerint a lakosság 72 százaléka ezt a verziót támogatta volna.
A franciák, németek és az osztrákok többsége szintén a nyári időszámítást tartotta volna meg, miközben Hollandia, Dánia és Finnország téli időszámítást akart. Tegyük hozzá, ha a németek és franciák egyetértenek a nyári időszámításban, a Benelux-államok és Dánia követni fogja őket…
Mivel ezt a káoszt igen nehéz összehangolni, a témát nem feszegették a tagállamok.
Érdekes álláspontot képviselet Magyarország és Görögország 2018-ban: nem támogatták a jelenlegi rendszer eltörlését, mert földrajzilag mindkét ország olyan helyzetben volt, hogy egyik időszámítás sem lett volna számára előnyös. Elvileg a lakosság a nyári időszámítást preferálná, de a szomszédos országokban, pláne a V4-ben többen is a télit választják, az hátrányos következményekkel járna.
Később a magyar álláspont némileg puhult, és bár a lakosság most sincs meggyőződve arról, hogy szükség van az óraátállítások eltörlésére, a többség a nyári időszámítást preferálja – vagyis a felvidéki magyarok eltérő időzónába kerülhetnek az anyaországtól…
A dilemma lényege abból adódik, hogy jelenleg az óraátállítások lényegében ráigazítják a napi életvitelünket a nappali, világos órákra. A hosszan tartó világos, munka utáni esték ára így későbbi napkeltét jelentene, ami például a munkakezdés időpontjait is megváltoztathatná, de az iskolai oktatás kezdetét biztosan.
Az időszámítás megválasztásnak logikája tehát nagyban függ attól, hogy déli vagy északi országokról van-e szó.
Az egész azt eredményezné, hogy a jelenleg függőleges irányban három időzónára osztott Európát vízszintesen kettévághatja egy másik új időzóna-határ, amely téli és nyári időzónákra osztaná az országokat, hol felülírva a Londoni időtől való eltérést (pl. GMT±1), hol enyhítve a különbséget, hol teljes káoszt okozva.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: időszámítás óraátállítás óraátállítás 2024
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
