Olvasom az Új Szó december 19-i számát, ahol értetlenül megállok egy cikk olvasása közben (Bartalos Éva: Emelkedik az adó…). Benne ugyanis az áll, hogy „…A szentmártoni lakóépületekre idén 50%-os adókedvezmény vonatkozott. Az adókedvezmény eltörléséről szóló tervezetet tavaly fogadták el…“. Mivel a szenci önkormányzati ülésről szól a tudósítás, természetszerűleg a cikk azt sugallja, hogy az alig közművesített épületekre a  kedvezményt a szenci önkormányzat törölte el.

Értetlenkedésem abból is fakad, hogy a lap szerkesztője ott ült a közgyűlésen, ahol ezzel kapcsolatban minden részletes információ elhangzott. Ugyanis az Önkormányzat által jóváhagyott 50%-os adóengedmény eltörlését parlamenti törvény írja elő (460/2011 T.t., 17.§, 7. bek.), amely – mint ahogy a tudósító is írja –  kimondja, hogy csak azt a városrészt lehet városrésznek nyilvánítani, ahol az adózó polgárok legalább 5%-a lakik. Ehhez pedig kb. ötször annyi embernek kellene élnie Szentmárton városrészben. A képviselőtestület pedig nem hozhat határozatot az érvényes törvény ellenében.

Így a szenci képviselőtestület most úgy néz ki, mint a rossz bubus, aki csak úgy, mirnix-dirnix emeli az adókat, eltörli az általa odaítélt kedvezményt. A tudósító elfelejtette odaírni, hogy az ismeretlen tulajdonosú ingatlanok után miért is fizettek adót a lakosok, holott tudták, hogy nem az övék. Azt sem írta oda, hogy a törvény végrehajtó intézkedései ajánlják a jogi személyek (vállalatok) és fizikai személyek (polgárok) adójának közelítését. Az ok egyszerű – a vállalatok aránytalanul sokat, a lakosság pedig ehhez mérten kevés adót fizet. Így, foghíjasan leírva – mert még más fontos információ is hiányzik – ez sima félretájékoztatás.

Hosszú évtizedek óta olvasom, előfizetem az Új Szó-t. Nem csak szolidaritásból, mert egyetlen magyar napilapunk, hanem azért is, mert fontos magyar nyelvű tájékoztatási forrásnak tekintettem. Ez a véleményem – sajnos – az utóbbi másfél évben nagyon megkopott. A napilap fő vonala elment liberális – balliberális irányzatba, nem csak politikailag. Nekem ezzel nem is volna semmi gondom, hiszen demokráciánkban megadatott, hogy ne járassam, ne olvassam az adott  lapot. A gondom azzal van, hogy az Új Szó egyetlen(!) magyar napilapunk. A másként gondolkodóknak, vagy akik mást szeretnének olvasni, nincs más lehetőségük.

Még a szerkesztőség tagjaival sincs semmi gondom – valószínű, hogy a beállítottságot, a lap irányvonalát a laptulajdonos és/vagy a lapkiadó határozza meg. A szerkesztők nagyjából vétlenek, hiszen „annak a nótáját fújják, akinek a szekerén ülnek“, különben nekik „fel is út-le is út“. Az én bajom azzal van, hogy mindez az egyetlen(!) magyar napilapunkban történik.

Ezért sokszor vagyok dühös, szidom a lapot és tehetetlenségemben bűntelenül kígyót-békát kiáltok rá. Emelkedik a vérnyomásom és nem érzem éppen kellemesen magam. Ezt még el is lehetne viselni. De hogy ezért még fizessek is, az már egy kicsit sok!

 hirdetes_400x285  

December 19-én a félretájékoztatással betelt a pohár! A mai napon több évtizedes előfizetés után 2013. január elsejétől lemondtam az Új Szót – megvárom, míg az Új Szó minden szlovákiai magyarnak az objektívan tájékoztató napilapja lesz.

Isten engem úgy segéljen! És az Új Szó-t is!

Agárdy Gábor

szenci önkormányzati képviselő

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!