Heti sajtófigyelő: Mit ír a külföldi sajtó Szlovákiáról?

Az elmúlt héten a külföldi sajtó a rovarirtóval szennyezett tojás kapcsán emlegette a leggyakrabban Szlovákiát. Kormányválság ide vagy oda, ez épp csak rövidhír volt a főirányú nyugati médiában. Az Oktatásügyi Minisztérium botránya viszont már más téma.

A tojásbotrány elég nagy ívű pályát futott be tavaly novembertől, amikor is a holland élelmiszerfelügyelet először találkozott a fipronil nevű vegyszerrel, de úgy tűnt, hogy csak egy elszigetelt belföldi esetről van szó. Idén januárban a belga Poultry Vision nevű vállalat mosószert kezd használni a csirkeatkák megölésére, amely fipronilt tartalmaz.

Május 15-én a nagy baromfitartó fipronil tesztet végez, a belga élelmiszerfelügyelet pedig június elején figyelmezteti az állatokban és a tojásokban jelen lévő fipronilról. Átfogó helyszíni vizsgálatok kezdődnek, majd fipronil „kismértékű jelenlétét” állapítják meg – két héttel később. Azt gyanítják, hogy a rovarirtóval fertőzött mosószer Hollandiából származik.

   

Újabb két hét telik el, mire a holland hatóságok visszajeleznek Belgiumnak, de a kért információkat továbbra sem hajlandóak megosztani. Helyette hatósági huzavona kezdődik, a hollandok adatokat követelnek a Hollandiából származó fipronillal kezelt belga gazdaságokról. Már június 28-át írunk.

Július elején az előrelépés hiánya miatt Belgium az EU Csalás Elleni Hivatalához fordul jogorvoslatért.  Egy héttel később a holland hatóságok arról tájékoztatták belga kollégáikat, hogy bűnügyi nyomozást folytatnak az ügyben – ami azt is jelenti, hogy a nyomozás érdekében megtagadják további információk kiadását, az EU tehetetlen. Így még mindig nem lehetett tudni hány gazdaság érintett, mennyi baromfi szennyezett és mennyi tojást kellene megsemmisíteni, mielőtt forgalomba kerül.

A belga hatóságok saját nyomozásba kezdenek, több ezer dokumentumot foglalnak le és vizsgálnak át. Kiderül, hogy más országok is érintettek. Értesítik az EU szerveit. A fipronil első használata után fél évvel és a holland hatóságok figyelmeztetése után 52 nappal (!) a belga hatóságok nyilvánosságra hozzák az ügyet. Először úgy vélik, hogy Franciaország, Nagy-Britannia, a Benelux államok, Németország, Svédország és Svájc érintett az ügyben.

Az első letartóztatások augusztus 10-én történtek a Holland ChickFriend vállalat két igazgatóját vették őrizetbe. Az Európai Bizottság a korábbi érintett országok listáját a korábbi 7-ről 17-re bővítette: köztük van Szlovákia is, amely importált a fertőzött tojásokból. (Politico.eu)

Szlovákiai sajtószabadság: írni szabad, de a kormány perelhet érte

A Visegrad Insight a Visegrádi Négyek kormányfőit ostorozta a sajtóval szembeni viselkedésükért. Szemére veti Lengyelországnak és Magyarországnak a közmédia államosítását. Érdemes megjegyezni, hogy a cikk írója figyelmesen elkerüli, hogy említést tegyen a magyarországi ellenzéki sajtó hátteréről.

Ellenben említi Robert Ficot is, aki – a portál szerint – „más utat választott a média nyomás alá helyezésére”. A Visegrad Insight feleleveníti, hogy Fico legutóbb „mocskos, szlovákellenes prostituáltaknak” nevezte a sajtó munkatársait, és hogy számos ellenzéki médiumot perelt be a róla vagy kormányáról írt cikkek miatt. Persze közben tagadja, hogy ezek a lépések az újságírás szabadságának korlátozására irányulnának.

Mindenesetre Szlovákia az sajtószabadság ranglistáján két helyet rontott az elmúlt évben. (VisegradInsight.eu). Fico a kormányválság kirobbanásakor a körülötte nyüzsgő újságíróknak azt mondta, hogy „maguk szánalmasak, mindannyian szánalmasak”. Erről a Politico.eu brüsszeli portál is beszámolt.

Financial Times: Szlovákia az uniós forrásokkal való visszaélések példája

Az uniós források hatékonyabb menedzseléséről írt cikket a Financial Times, és ha már témánál voltak, megemlítették, hogy Kelet-Európában ennek a klientelizmus és a korrupció szab leginkább gátat. A brit gazdasági lap kiemeli, hogy bár az uniós alapok az EU-ban lévő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetését szolgálják, de a gyakorlatban a nemzeti kormányok felelősek a pénzeszközök folyósításáért. A világos prioritások hiánya pedig negatív hatásokkal jár.

Több országban, főleg Közép- és Kelet-Európában a klientelizmus keretében a politikusok különböző csoportokhoz kapcsolódnak, amelyeket a pénzosztáskor előnyben részesítenek, hogy később a választások során anyagi támogatást remélhessenek tőlük.

A lap példaként a szlovák Oktatásügyi Minisztérium botrányát hozza fel, amely szerint a 2014-2020-as kutatás-fejlesztésre szánt 300 millió euróból nagyon kevés jutott az egyetemeknek és kutatási intézeteknek, helyette baráti cégekhez vándoroltak a források.

„Bizonyos, hogy nem az uniós források ’hozták Szlovákiába a korrupciót’, ahogyan azt Richard Sulík az ellenzék vezetője állította. A klientelizmus már jóval az EU-csatlakozás előtt is jelen volt az országban”

(Financial Times)

Körkép.sk

Nyitókép: Unvired.com