Heti sajtófigyelő: Mit ír a külföldi sajtó Szlovákiáról?

Eheti sajtófigyelőnkben az Európai Bíróság Magyarország és Szlovákia keresetét elutasító döntését járjuk körbe a nyugati és az orosz portálok szemszögéből. Ezen kívül írunk még az ukrán oktatási törvényről is. 

Az Európai Bíróság múlt heti döntését Magyarország és a magyar külügy politikai az európai jogon elkövetett politikai erőszaknak nevezte. A sajtóvisszhang ellenére azonban ezzel a véleményével Magyarország nincs egyedül.

Németország természetesen az érem másik oldala. A Politico.eu brüsszeli hírportál Thomas De Maizière német belügyminisztert idézi, aki az Európai Bíróság döntésével kapcsolatban – ami a portál szerint kényszeríti majd Magyarországot és Szlovákiát a kvóták elfogadására – kijelentette, hogy a két országnak muszáj együttműködnie az „európai menekült-elosztó rendszerben”, és ha nem teszik, akkor az bíróság indítson eljárás ellenük.

   

Szintén a Politico.eu-ból tudhatjuk, a szlovák Külügyminisztérium szóvivője, Peter Susko külföldön Robert Fico véleményét a következőképp tolmácsolta:

„Szlovákia teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Bíróság döntését. (…) Fenntartjuk azonban azt az álláspontunkat, hogy a kötelező kvóták a valóságban nem életképesek”

Szlovákia ellenállása tehát egyre kevésbé határozott, bár folyamatosan jelzi, hogy más módon inkább lenne hajlandó segíteni a migrációs nyomás alatt lévő országokat, mint hogy befogadja „azokat a migránsokat, akik aligha akarnának Szlovákiában maradni”. A kérdés az, hogyan lehet tiszteletben tartani egy döntést, de egyúttal elutasítani annak tartalmát…

Lengyelország kitart

Magyarország elutasító véleményét következetesen csak Lengyelország tartja, amelynek kormányfője kijelentette, hogy a bíróság döntése nem változtat kormánya politikáján.

A Sputniknews.com orosz hírügynökség Dimitrisz Rapidisz görög politológust idézi, aki szerint az Európai Bíróság döntése mérföldkő az EU stratégiájában, de hangsúlyozta, hogy a probléma abban rejlik, hogy a kvótákat elutasító országok ellen többek között Avramopulosz uniós migrációs biztos is szankciókat sürget, csakhogy „az ilyen szankciók végrehajtására nincs jogi szabályozás”.

Nem meglepő módon a civil szervezetek (NGO-k) szerint Magyarországnak be kell tartania a bíróság döntését. A Sputnik Iverna McGowent, az Amnesty International igazgatóját idézte:

„A bíróság döntése azt mutatja, hogy egyetlen ország sem kerülheti meg felelősségét a menekültek iránt. Szlovákia és Magyarország megpróbálta kikerülni az EU szolidaritási rendszerét, de minden országnak felelősséget kell vállalnia az erőszak és üldöztetés elől menekülők védelmében”

Félnek a melegek Szlovákiától

A Politico.eu foglalkozik a legtöbbet az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) sorsával. A Londonból kiköltözni kényszerülő intézmény most másik várost keres otthonául. A versenyben Szlovákia is részt vesz, bár sok esélye nincs, tekintve a költségeket és a feltételeket. Az EMA „nem hetero szexuális irányultsággal rendelkező” alkalmazottai azonban aggódnak: félnek hogy végül Pozsonyban, Bukarestben, Szófiában vagy Varsóban kötnek ki, ahol még nincsenek biztosítva külön jogok a LGBTI párkapcsolatban élőknek. Hogy valójában érnék-e őket atrocitások, kérdéses, mindenesetre indoknak nem rossz, hogy rontsák a kelet-európai pályázók esélyeit. Ki akarna Pozsonyba jönni, ha Frankfurtba vagy Lillébe is költözhet…?

Ukrán oktatási törvény orosz szemmel

Míg Magyarország és Szlovákia ellenállásával a kvótaügy kapcsán rengeteget foglalkozott a nyugat-európai sajtó, a szégyenletes ukrán oktatási törvény elfogadását alig említették. Ellenben az orosz hírügynökségek jórészt beszámoltak róla – lévén, hogy ez is támadási felület a kijevi kormánnyal szemben.

A Sputnik azt írja, hogy az ukrán Ellenzéki Blokk felszólította Petro Porosenko elnököt, hogy vétózza meg a törvényt. Hasonlóan Kárpátalja kormányzója, Gennady Moskal is a törvény elutasítására szólított fel. A Sputnik szintén kiemeli, hogy Kárpátalján mintegy 150 ezer fős magyar nemzetrész él.

Az orosz hírügynökség az Orosz Állami Egyetem Külügyi és Regionáis Tanulmányok Tanszékének professzorát, Vadim Trukacsevet is megkérdezte az üggyel kapcsolatban, aki abbéli reményét fejezte ki, hogy „Magyarország állandó nyomás alatt tartja majd Ukrajnát”. A professzor szerint:

„Orbán Viktor magyar miniszterelnök három évvel ezelőtt nyítlan kijelentette, hogy Ukrajna kárpátaljai magyarság területi autonómiájára van szükség. És ezt a követelését nem adja fel.”

A Sputnik kiemelte, hogy Románia szintén elítélte az ukrán oktatásügyi törvényt. Ukrajnában a magyarokkal megegyező lélekszámú román kisebbség él, és bár nyilvánvaló, hogy a törvény az orosz nyelv visszaszorítására irányul, a többi kisebbség is áldozatául esik.

„Amikor a törvényt elfogadták, az orosz nyelv betiltására gondoltak, de Ukrajnában más nemzeti kisebbségek is élnek, kárpátaljai magyarok, csernivtsi románok, Lviv régióbeli lengyelek”

Megjegyezzük, a lengyel kisebbség lélekszáma is alig marad el a magyaroktól (145 ezer).

Az idézett professzor szerint Lengyelország, Magyarország és talán még Szlovákia is megpróbálja jelezni egyet nem értését Kijev „szponzorainak”, az USA-nak és Brüsszelnek, de ”természetesen senki sem fogja meghallgatni őket”. Mégis, van esély rá, hogy sok lúd disznót győz alapon lehetséges lesz némi pszichológiai nyomást kifejteni, ami talán más irányba tereli az ukrán politikumot.

Körkép.sk

Nyitókép: Unvired.com