Kisebbségügyi döntetlen a Most-Híd és az MKÖ között a Pátria rádióban

Nyitókép: Montázs (Körkép.sk)

Frissítve: 13.15 A kisebbségi jogok kérdése volt terítéken a Pátria rádióban Ravasz Ábel (Most-Híd) és Mózes Szabolcs (Összefogás) képviseletében.

A korábbi kritikák után ezúttal Finta Márk műsorvezetőt is dicséret illeti. Vélhetően értékeléseinket olvasva és javaslatainkat megfogadva ezúttal nem „Ádám Évától”, azaz 1989-től kezdte a drága műsoridő felvezetését, hanem hasznosabb módon az elmúlt 10 illetve 4 év eredményeire és teljesítményére fókuszálva.

Elegendő vagy sem a Most-Híd teljesítvénye?

   

Enyhítette vagy sem a szlovák-magyar viszony feszültségét a Most-Híd kormányzati és parlamenti szereplése?

Mózes Szabolcs szerint a jelenlegi viszonylag nyugodtabb időszak elsősorban a Smer hozzáállásbeli különbségének és a Ján Slota vezette SNS eltűnésének köszönhető. Szerinte Danko megjelenésével sem tűnt el a magyar kártya, csak az asztalról bekerült az asztalfiókba. Az enyhülés magyarázata szerinte az is, hogy mindkét kormányzat a konstruktív párbeszédben volt érdekelt, de ennek ára volt. A kényesebb, magyar jellegű ügyek le lettek söpörve (szerk. megj. ahogy az MKÖ programbemutatóján Orosz Örs fogalmazott, a szőnyeg alatt már nincs több hely.)

Mózes Szabolcs elmondta, hogy a Most-Híd kormányzati szerepvállalása ellenére a rendszerszintű, magyarokat érintő törvények nem léptek életbe.

„Az elért eredmények érvényesíthetősége is nagyon alacsony és hiányzik belőle a valódi tartalom. Ezért cinikus a szlovák állítás, hogy átlagon felüli jogaink vannak, illetve hogy ami van, azzal sem élünk, mert nem is nagyon lehet élni velük“

– mutatott rá Mózes.

Ravasz: Munkánk önmagáért beszél. Mózes: ezek látszatmegoldások

Ravasz Abel szerint a Most-Híd elmúlt 10 éves szerepvállalása nem felfelé, hanem lefelé tekerte a szlovák-magyar feszültséget. „Hogy ebben mennyi a Híd munkája, erről lehet beszelni, de a mi munkánk is benne van“ – reagált.

„A mostani kormányban sokkal könnyebb volt megegyezni a partnerekkel hogy mik a Híd igényei a kisebbségi jogok terén. A Kisebbségi Kulturális Alap kérdésében nagyobbat is léptünk, mint terveztük”

– hozta fel legfőbb érvként a Most-Híd kezében levő, a támogatásokat politikai alapon osztogató KKA-t a választások előtti magyar-magyar összefogást leghatározottabban elutasító vegyespárti politikus.

Ravasz szerint ugyan sikerült visszanyomni a feszültséget, de az búvópatakként továbbra is jelen  van, és bármikor feltörhet.

A műsor során Mózes konkrét példákon mutatott rá a Most-Híd kisebbségügyi politikájának látszatmegoldásaira. Ilyen például a vasúti kétnyelvűség kérdése, ahol ugyan kikerültek az állomások magyar nevei, de hiányzik a teljes kétnyelvű utastájékoztatás, és nem látni az útszélen a nagy kék útjelző táblákat sem.

Ravasz Ábel szerint azonban a jelenlegi helyzetben ennél többet nem lehetett tenni.

Kihagyott ziccerek

Mózes Szabolcs úgy látta, hogy mindez csak olcsó duma és kifogás, hiszen az elmúlt négy évben több kihagyott ziccer volt, amikor a Most-Hídtól függött a kormány, de nem lehetett nagyon látni, hogy mit is akar a kisebbségpolitika terén a vegyespárt a kormányban.

„A párt nem használta ki kellően a zsarolási potenciálját“

– mutatott rá, aki szerint Ravasz leszámítva a Most-Híd magyar politikusai nem is értik ezt a témát.

„Kormányzati tapasztalataink immunissá teszik a pártot az olyan támadásokkal szemben, mint amit Mózestol is hallhattunk. Ez nem egy perspektivikus érvelés. Felelős politikusnak kormányzati tapasztalat után ilyen nem hagyja el a szájat. Politikai háttér hiányában nehéz, az érvelés sem állja meg teljesen a helyet“

– reagált Ravasz, aki szerint pártja tudta, hogy mit akar a kisebbségi ügyek terén a kormányba. Példaként erre a Polgári Vízió 2016-ot hozta fel, melyet akkoriban a Körképen aprólékosan elemeztünk, rámutatva annak magyarságra való káros hatására.

Ravasz szerint a két párt programja e téren nagyjából azonos, a különség abban van, hogy hogyan akarják elérni az abban foglaltakat.

„Mi az egyéb kisebbségeket is bevonjuk ebbe. Romákat, ruszinokat, siketeket és nagyothallókat is”

– hangúlyozta a vegyespárt kampányfőnöke.

Tyúklépésekre már nincs idő

Mózes szerint a Most-Híd politikáját a létező jogok kihasználásának lehetetlensége jellemzi. További példaként az RTVS televíziós és rádiós műsoridejének magyar nyelvű adását hozta fel, mely szintén nem teljesíti a magyarok számára lehetőséget adó 8,5 százalékos arányt.

„A magyarság fogyását látva nincs idő a tyúklépésekre”

– hangsúlyozta. Kiemelve a szemléletváltás fontosságát, hogy javítani kell a jogszabályok végrehajthatóságán, felkészülve a jövőre is, ahol például az elektronikus ügyintézés terén a magyar nyelvhasználat az eddigieknél is több lehetőséget kínálhat az ország teljes területén, amennyiben erre felállnának a szükséges kormányzati ügyfélkapuk.

A jövő évi népszámlálás kérdésében a két fél egyetértett abban, hogy annak menedzselésében nagy feladat hárul a sajtóra is. Ravasz felvetése, miszerint most először két nemzetiséget is fel lehessen tüntetni, egyelőre nem váltott ki osztatlan egyetértést.

Az adás végén a Most-Hídas érzelmű műsorvezető elfogultságát bizonyítva ezúttal sem hagyta ki a Magyarországról érkező támogatások kérdését. Ravasz Ábellal egyetértettek abban, hogy az Orbán-kormány Felvidékre érkező anyagi támogatásai szerintük szétverik a természetes helyi törekvéseket. Példaként az óvoda és iskolai támogatásokat hozták fel.

Mózes szerint a magyar kormány határon túlra érkező anyagi segítsége jó példa arra, hogy ha a szlovák állam nem talál megoldást, akkor a helyi emberek kénytelenek kézbe venni saját sorsukat és az anyaországhoz fordulni.

„Csak örülni lehet, ha plusz forrás érkezik a rendszerbe. Az lenne az ideális, ha Magyarországról nem kellene forrásnak erkeznie”

– zárta az Összefogás listavezetője.

Körkép.sk