„Az IKEA bútorok leválasztottak saját tárgyi tudásunkról…” – Új kihívások előtt a Kárpát-medencei magyar médiatér

Nyitókép: Gulyás Gergely Fb-oldala

A hétvégén Visegrádon került megrendezésre a II. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó. A Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség és a Magyarság Háza szervezésében megvalósuló rendezvény nem titkolt célja az volt, hogy a média területén is egységes Kárpát-medencei térben gondolkodva közös platformot biztosítson a nemzetmegtartó, magyar nyelvű sajtó előtt álló kihívások, valamint lehetőségek áttekintésére.

A háromnapos találkozó kiváló lehetőséget biztosított a Kárpát-medencei médiatér helyzetének elemzésére, a konzervatív értékrend képviseletének hatékonyabbá tételét szolgáló lehetőségek áttekintésére.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében arról szólt, hogy a Covid-időszak óta az online sajtónak nagyobb jelentősége van, mint a televíziónak. Kiemelte, hogy Magyarországon a lakosság körében jelenleg elsődleges hírforrásként az online részesedése 50 százalék feletti, a televízió súlya 40 százalék, a nyomtatott média és egyéb platformok részesedése pedig a maradék 10 százalék.

   

„A nyomtatott sajtó befolyása a véleményalkotásra ma már rendkívül csekély,“

hangsúlyozta. „Ugyanakkor nem szabad előfordulnia annak, hogy akik az elmúlt időszakban a saját területükön aktívan dolgoztak és komoly teljesítményt értek el, azok a megváltozott médiafogyasztási szokások hatására az utcára kerüljenek. Nincsenek határon belüli és kívüli ügyek. Közös célok vannak,“ emelte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Potápi: A média a nemzetpolitikai intézményrendszer része

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszönetet mondott a határon túli médiumoknak a munkájukért. Elmondta, hogy a média valójában része a nemzetpolitikai intézményrendszernek. Beszédében áttekintette az elmúlt időszak nemzetpolitikai sikereit, különös tekintettel a sportra, infrastrukturális fejlesztésekre, intézménymegóvó és -fejlesztő, kulturális, ifjúsági, oktatásügyi programokra.

Felvidéki vonatkozásokban kiemelte a Szövetség-Aliancia jó eredményét is az október 29-i megyei és önkormányzati választásokon. Az elvárás, ahogy fogalmazott az, hogy a két év múlva sorra kerülő szlovák parlamenti választásokon a 8,5 százalékos felvidéki magyarság legalább 8,5 százalékos képviseletet szerezzen a törvényhozásban.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke az online média megállíthatatlan előretöréséről és az ebből adódó kihívásoknak való megfelelés fontosságáról beszélt. Beleértve a keresőoptimalizálás, videó- és podcast anyagok, egymásra való hivatkozások szükségességét. Rámutatott, hogy ma már nem a tartalom előállítása a fő kihívás, hanem annak hatékony eljuttatása a hírfogyasztókhoz.

Dr. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a nemzetpolitika és médiaszabályozás címen áttekintette a magyar sajtó és a szólásszabadság alakulását a rendszerváltástól napjainkig. Kiemelte a külhoni magyar sajtó működése támogatásának fontosságát.

Szánthó Miklós főigazgató, az Alapjogokért Központ – KESMA, kuratóriumi tagja a médiában is dúló kemény kultúrharcról, azaz a bal és jobboldal, a liberális és nemzeti értékek között dúló folyamatos térfoglalási kihívásokról beszélt.

Elmondta, hogy e téren az egyensúlyi állapot Magyarországon még mindig nem lett elérve. Ugyanakkor azt már sikerült elérni, hogy minden baloldali hanggal, elemzővel, médiával szemben van egy jobboldali hang, felület.

A női jogokért küzdők ma már a nőket is tagadják

„Azok, akik egykoron a női jogokért küzdöttek, ma már azt mondják, hogy nincsenek is nők. A szabadság (liberális értelmezés szerinti) bajnokai ma azt követelik, hogy tiltsanak be mindent, mely sérti a sorból kilépők érzékenységét. Az internet szabadságát hirdetők mára az internetes véleménnyilvánítás korlátozásának követelői lettek,“

fogalmazott.

A fő kérdés szerinte, amit újra és újra fel kell tennünk magunknak, hogy életképes és vonzó-e a liberális mainstreammel szemben felállított médiaalternatíva.

Talán az egyik legérdekesebb előadása Demeter Szilárnak volt. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Kárpát-medencei médiatér kapcsán a teljesítmény fontosságára mutatott rá.

„Ha belekényelmesednek a szabadságba, elveszítik a harcot,“

jegyezte meg. Demeter szerint strukturális válságokra nem lehet konjukturális megoldásokat adni, azaz a több pénz sem jelent megoldást.

A média halott, a stream él

Az alapvető emberi igények szerinte a biztonság, illetve hogy legyen mit enni, a harmadik pedig, hogy tartalmas életet élhessünk. A média ebbe tud becsatlakozni.

„A televízió, a rádió, az online portál, az újság halott. Kifutották idejüket,“

jelentette ki.

Magyarként szerinte csak kultúrafogyasztók vagyunk az online stream platformok terén.

„Ma az írástudók helyét a stand uposok vették át. Ők a véleményvezérek, ők a gondolatmankósok. Így az írástudók felelőssége helyett a beszélő fejek felelősségéről kellene beszélni,“

mondta. Ennek egyik mediális leképeződése szerinte az általános fikakultúra.

Demeter figyelmeztetett arra, hogy a médiának jelenleg a kultúrahordozó és közösségépítő feladata a legfontosabb.

„Életmódválaszokat kell adni, különben Los Angelesből adják majd meg, mely nem a miénk lesz. A Kkövetkező években sem lesz jobb a helyzet, a válságok velünk maradnak, így a hasznos tudás fontossága felértékelődik. A túlélésre alkalmas válaszokat kell tudni adni“

mondta.

Aki tud táncolni, az a kultúrahordozó. Aki csak nézi, az a kultúrafogyasztó – tette hozzá. A virtuális térhódítást elengedhetetlenül fontosnak tartja. Példaként az IKEA bútorokat hozta fel, melyeket minden magyar háztartásban megtalálunk, amivel leválasztottak bennünket a saját tárgyi tudásukról.

„Ha virtuálisan is leválasztanak a tudásunkról, nem leszünk többé kultúrahordozók és az lesz a vég“

zárta Demeter Szilárd.

A II. Kárpát-medencei médiatalálkozó keretében a továbbiakban paneldiszkussziók, szekcióbeszélgetések is színesítették a szakmai diskurzus kibontakozását.

Körkép.sk