Mercedes-Benz CapaCity

Szerda reggel munkába menet nem tudtam, hogy hirtelen miért lett olyan sötét. Aztán megláttam a képen látható hatalmas behemót állatot, amely eltakarta előlem a fél napot. Mondom, ezt ma még ki kellene próbálnom. Már meg sem lepődtem azon, hogy a vágyaim ilyen gyorsan valóra válnak manapság.

Ezzel is úgy történt. Ott várok a szekérre a „Nám. 1. máján“ két tomboladíjjal a kezemben a ma esti bálba, aztán 94-es számmal hirtelen beosont a megállóba. Azt híresztelik, hogy „Najväčší mestský autobus“ 193 utassal, de biztos nem látták még a Karosa legújabb átalakított többüléses prototípusát.

Hát mit mondjak. Utaztam már buszon, úgyhogy van némi tapasztalatom. Indulásnál rögtön észre lehetett venni, hogy hiányzik belőle az az érzés, amikor kipörgésgátló nélkül indul a söfőr. Jó ha az ember érzi, ha dübörög alatta a motor és a nafta szaga is megcsapja az orrát. Na, ebből a változatból ez is sajnos hiánycikk. A belső tere első látásra nagyon kicsike, amelyet a két kocsi összetevésénél lévő hatalmas merevítőberendezés látványa kelt. Pozitívum, hogy a tolókocsisok és mamás babák már nem szenvednek annyit a feljutással, mint a mostanfutó járatokban. Bár ez már alapfeltétel minden tömegközlekedési járműben. 10 skálán adok rá egy 8-ast.