Az alábbiakban Horbulák Zsolt írását közöljük.

Az utóbbi néhány napban ismét vita alakult ki a Tokaj szó miatt. Szlovákia sérelmezi, hogy Magyarország kizárólagos jogot szerzett a márkanév használatára. Pozsony szerint neki is azonos joga van arra, hogy ezen a néven juttasson piacra borokat.

A tokaji borvidék meghatározó része Magyarországon fekszik. 1919 után mintegy tizede Csehszlovákiához került. Később Szlovákia több községet hozzácsatolt az eredeti borvidékhez és maga is termelni kezdett bort Tokaji néven. Magyarország egy ideig elfogadta ezt, az utóbbi években viszont vita alakult ki a névhasználatot illetően.

A borvidék maga túlnyomó részben Magyarországon fekszik és nevét a hegyláncról kapta, amely észak-dél irányban húzódik az Alföld észak-nyugati szélén. A mai szlovák térképek ezt a dombságot ezen a néven a szlovák határig jelölik. A hegyek azonban északra is folytatódnak egészen Eperjesig, de már Szalánci hegység néven. A régi magyar térképeken az egész hegylánc Tokaji hegység néven szerepel.

Tokajské vrchy, írja Magyarországra

A Tokaj-Tokaji kérdés – mint sok egyéb – Trianonban gyökerezik, pontosabban abban, hogy (Cseh)szlovákia minden szempontból szakítani szeretett volna a magyar múlttal. Nem csak a politikai határok változtak meg, hanem többek között a földrajzi nevezéktan is. A Kisalföld, a régi Magyarország második legnagyobb alföldje, Pozsony és Esztergom között a Duna két oldalán terül el. Egy egységes földrajzi vidékről van szó. Ma a szlovák nevezéktan mégis Nyugat-szlovákiai Síkságról beszél és értelemszerűen csak az északi felét érti rajta. Hasonló logikával vágtak le az Alföldből a Kelet-szlovákiai Síkságot is.
iskolai térkép a csehszlovák korszakból, ahol az északi részén mar Szalanci hegyeket ir

Az utóbbi időben komoly diplomácia vita alakult ki a Tokaj miatt. A kérdéssel foglalkozó szlovák sajtó egy része, vagy a híreket a világhálón kommentáló szlovák olvasók nem egy esetben az írják, hogy „a magyarok el akarják venni tokajt”. Nos ez fordítva van, éppen a szlovákok mondtak le róla.

Napjainkban ismét tanúi lehetünk a Monarchia valamiféle reneszánszának. Pozsonyban évek óta felidézik a királykoronázásokat, és a város német illetve magyar neve sem tabu már. Többek között felmerült  az ötlet Fadrusz János Mária Terézia szobrának újra felállítására, amit még a cseh légiósok döntöttel le 1919-ben. A magyar múlt egyik része az is, hogy az egész hegylánc neve Tokaj.

Az Új Szó mellékleteként is megjelent térképen Eperjes-Tokaji-hegyvidék néven már minden együtt szerepel

Bár az eredeti tokaji bortermelő vidék nagy része Magyarországon fekszik, maga a hegység nagyobbik része a mai Szlovákiában található. Ha ezt Szlovákia tudatosítaná, akkor akár az egész „szalánci” vidéken megtermelt bort Tokaj néven forgalmazhatná, pontosabban lehetne egy saját tokaji borfajtája. A márkavédelmi törvények már kis eltéréseket esetében is elismernek egy másik márkát és a szlovák bor bizonyára sikeresen jelenhetne meg a világpiacon.

 hirdetes_300x300  

Megosztás:
Címkék: magyarország Osztrák-Magyar Monarchia szlovák-magyar Szlovákia Tokaj
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!