– kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. „Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek ránk, hogy ilyen létezik“ Való igaz. A „szlovákmagyarokat” már kibeszéltük eléggé. A Körkép most bemutatja tükörképüket – jöjjenek a „magyarszlovákok”.
„Tisztában vagyunk vele, hogy 50 év múlva megszűnünk létezni“
Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai alapján összesen 17 693 fő vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, ezzel a szlovákság a romák és a németek után a legnépesebb magyarországi kisebbség. A 2001-es statisztikák szerint a szlovák nyelvet 11 816 személy tartja anyanyelvének, és 18 056 használja családi körben. A nemzetiségi és kulturális hagyományokhoz 26 631-en kötődnek. Mi két, Szlovákiában tanuló magyarországi szlovák lánnyal, Zsuval (22) és Katával (21) beszélgettünk arról, vajon tükrözik-e ezek az adatok mindazt, amit mindennap a saját szemükkel látnak.
„Onnan tudod, hogy szlovák faluban jársz, hogy a falunévtábla fel van tüntetve szlovákul is. De hogy bárki használná a nyelvet otthon, egymás közt, vagy akár a boltban – még sosem hallottam. Az öreg nénik szoktak néha az utcán szlovákul pletykálni, hogy más ne értse, miről beszélgetnek” – mutatja be Zsu a szlovák vidék mindennapjait Békés megyében. Napjainkban a magyarországi szlovákok nagy része a Pilis térségében és Békés megyében él. Kulturális központjuk Békéscsaba, ahol viszont csak a lakosság 5,9% százaléka vallotta magát szlováknak.
Nagy arányú szlovák etnikumú lakosság él Pilisszentkereszten (Mlynky) – 42%, a Békés megyei Kardoson (Kardoš) – 43,5%, Örménykúton(Irminčok) – 36,3%, Tótkomlóson (Slovenský Komlóš) – 27%, a Pest megyei Piliscséven (Čív) – 45,7%. A Nógrád megyei Erdőkürtön (Kirť) – 35,7% és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Répáshután(Repašska Huta) – 48,6%. (Ezek 2001-es adatok a történelmi szlovák etnikum elhelyezkedéséről, a Pozsonyhoz közeli Rajkát és Mosonmagyaróvárt most természetesen nem számítjuk bele). Magyarországon a szlovákság létszáma folyamatosan csökken – 1960-as adatok szerint számuk akkor még több mint 30 ezer volt, mely az új évezredre majdnem a felére csökkent. A tavalyi népszámlálás eredményei pedig még egyelőre ismeretlenek.
Úgy tanultam meg szlovákul, hogy a szüleim szlovák iskolába adtak
„Otthon soha nem beszélünk szlovákul. Szlovák nyelven csak a suliban kezdtünk el tanulni.“ – mesél tovább Kata a saját tapasztalatairól. A szülők számára egyfajta hagyomány szlovák általános iskolába íratni a gyerekeket, bár ezek se szlovák tannyelvűek. Az oktatás magyarul folyik, ami heti pár óra szlovákkal – nyelvtan, irodalom, konverzáció – van bővítve. „Az ének volt még szlovák nyelven. Talán ezért is van, hogy több szlovák népdalt ismerek, mint magyart. De általános iskola után a szlovák gimi már nem divat. Amúgy is csak Pesten és Békéscsabán van szlovák gimnázium. A békéscsabai nagyon kicsi, a négy évfolyamban összesen hatvan gyerek tanul. Pestre pedig általában a konzulok, diplomaták adják be a gyerekeiket.“
A gimnázium alatt már bővebb a szlovák órák száma, a nyelvtanon kívül a történelmet és földrajzot is szlovák nyelven oktatják. Az oktatási tervben szerepel még a szlovák népismeret is mint tantárgy, ahol a szlovák kultúrával, hagyományokkal ismerkednek meg a diákok. „Külön érettségi tétel volt például a szlovák konyha.“ – emlékezik vissza Kata.
Ahogy az otthoni helyzet kinéz
A magyarországi szlovákság érdekképviseleti szerve az Országos Szlovák Önkormányzat. Feladata a kisebbségi közügyek ellátása, a kisebbségek jogairól szóló törvénybe foglalt jogok érvényesülése, az anyanyelv ápolása, az anyanyelvi oktatás fejlesztése és a szlovák nyelv széleskörű használata, valamint a szlovák kulturális hagyományok őrzése és ápolása (bővebben itt).
Táncházakat, színházakat szerveznek, támogatják az iskolákat, pályázatokat írnak ki, ápolják a kulturális életet. 1957 óta hetilapot is kiadnak (Ľudové noviny). Ezen kívül a Magyar Rádiónak és a Televíziónak is van nemzetiségi adása, illetve működik a Magyarországon élő Szlovákok Kutatóintézete, szintén a szlovák nyelv és kultúra ápolása céljából. Minden évben megrendezésre kerül az Országos Szlovák Nap, mindig más városban, ahol a szlovák etnikum képviselői találkoznak. A rendezvényt kultúrprogram, vásár, kiállítások és szlovák istentisztelet kíséri.
Ez jól hangzik papíron, csakhogy: „Ahogy a szlovákiai magyarságot figyeljük, ti jóval nemzetiebb érzelműek, aktívabbak vagytok, sokkal büszkébbek a nemzetiségetekre. Nálunk, ha csak a jelenlegi generáció nem szedi össze magát, 50 év múlva eltűnünk. Nincsenek aktív vezetőink, hiányoznak a karakteres egyéniségek, a rendes szervezés. Haldokló félben vagyunk: az iskolákban egyre kevesebb a diák. Igaz, valamiféle hagyomány még, hogy szlovák általános iskolába írassák a gyerekeket, de a gimi nagyon ritka.”- vázolta a szomorú helyzetet Zsu.
Szlovák szemmel magyarok, magyar szemmel szlovákok, saját szemmel…?
Ennek ellenére többen próbálkoznak a szlovákiai egyetemekkel. A szlovák állam ösztöndíjat biztosít a külföldi szlovák nemzetiségűek részére. „Azok a viszonyok, amelyek a jelenlegi magyarországi felsőoktatásban vannak, hihetetlenek. Ezért is sokkal jobb, hogy volt lehetőségünk Szlovákiában tanulni. De a suli nagyon nehéz. A szakkifejezésekkel elég sokat küszködtünk az elején, hiszen mi csak a hétköznapokban használatos nyelvet tanultuk meg. Még most is gyakran előfordul, hogy nem értünk valamit.“ – mondta Kata.
A hazai (szlovákiai) szlovákok érdekesen viszonyulnak magyarországi társaikhoz: „Mint mondtam, nekik sincs nagyon fogalmuk arról, hogy létezünk. Számukra egyszerű magyarországi magyarok vagyunk.“
De a magyarországi szlovákok viszonya is érdekes Szlovákiához:„Minden iskolai rendezvényen, illetve szilveszterkor a szlovák himnuszt is énekeljük. De ha azt kérded, kinek szurkolok a magyar-szlovák hokimeccsen, azt hiszem a magyaroknak. Nem is tudom miért. A szlovákiai eseményeket többé-kevésbé figyeli a család, hiszen nálunk is fogható a TA3 vagy a JOJ. Kiskorom óta járunk Szlovákiába, de nem nevezném magam ott turistának. Gyermekkoromban sem úgy fogtam fel a dolgot, hogy most egy idegen országban vagyok. Lehet, ez azért van, mert már hosszú évek óta járok a Tátra alá, és nem idegen az ország számomra.” – fejezte be Zsu az interjút.
A beszélgetés végén, csak egy dolog járt a fejemben. Ez vár ránk, szlovákiai magyarokra is? Ha majd a mi gyerekeinket fogják megkérni 25-30 év múlva, meséljenek a közösségükről, ők vajon mit fognak mondani?
Lengyel Diana
A cikk a Körkép.sk és a Mandiner számára íródott.
Ha tetszett az interjú, csatlakozz a Facebook rajongói oldalunkhoz!
Megosztás:
Címkék: asszimiláció Békéscsaba magyarország magyarországi szlovákság magyarszlovákok Mlynky szlovákagyarok Szlovákia
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
nyomkereso
2012. júl. 04. 10:55Íme a jövőnk, szlovákiai magyarként...
Pazar írás egyébként!
P.
2012. júl. 04. 11:53hát így...
Anonymous
2012. júl. 04. 12:10Sajnos:(
lake
2012. júl. 04. 12:08...igen....belecsaptál a lecsóba, lesz itt haddelhadd nemsokára a kommentek által :) Egy nagy kérés: gyakorlati tapasztalatok helyszini riportban a magyarországi szlovák kisebbségi onkormányzatok működéséről! Na azt nagyon jó lenne, hogy hogyan is működik valójában a helyi autonómia, mert ugye azuk van nekik....szakmai vesezés pedig utána. ...tudom-tudom ez nem kívánságműsor, de ha nem jártok utána lehet, hogy nekem kell megtennem Nógrád megyében.... :)
lake
2012. júl. 04. 12:23http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/2008/Kisebbsegi_kalauz_2007/pages/005_kisebbsegi_2a.htm
majd.holnap
2012. júl. 04. 16:29Nos, a szerkesztőség hivatalos meghívást kapott a XII. Szlovák Gasztronómiai Napra Tótkomlósra (augusztus 20.), így még az is lehet, hogy utánajárunk :)
Könözsi
2012. júl. 04. 13:07Én úgy tudom, hogy a mo-i szlovák falvakban, ahol van szlovák iskola, ott már magyar iskolát nem nyitnak, ezért a helyi magyarok is odajárnak, s kötelezően tanulnak ők is szlovákul mint a többiek. Így van ?...
oslovma.hu
2012. júl. 04. 16:14FélreÉrtés! Magyarországon a SZLOVÁK NEMZETISÉGI ISKOLA ezt jelenti /nagyon helyesen benne van a cikkben is/ - szó szerint így igaz: "Az oktatás magyarul folyik, ami heti pár óra szlovákkal – nyelvtan, irodalom, konverzáció – van bővítve." - Szóval, hol van a ma-i szlovák falvakban SZLOVÁK iskola??? - Csak nehogy valakinek eszébe jusson lefordítani a dolgot szlovákiai magyarra... mert az már maga a csúnya reciprocitás, amit ugyebár senki nem kíván… http://www.oslovma.hu/index.php/sk/archiv/190-archiv-magyarul
DrHakapeszi
2012. júl. 05. 18:49Tisztelt "oslovma"! Tájékoztatom, hogy azokban a szlovákiai "magyar" falvakban, amelyeknek a szociológiai háttere (szétszórtság, helyileg is kisebbségben a szlovákokkal szemben, a történelmi előzményekről nem is írok) csak egy picit is hasonlít a magyarországi "szlovák" településekre, ott az esetek túlnyomó többségében a magyar nyelvet (sokszor már évtizedek óta) semmilyen formában nem tanítják, magyar feliratot pedig elvétve (sem) talál. A reciprocitás bevezetése ott számunkra előrelépést jelentene. A reciprocitást akkor tartjuk csúnyának, ha az a tömbmagyarságot érinti, ahol ez a leépítést hivatott megideologizálni. De ezt szerintem ön is tudja, kár ironizálni... Azonkívül ahhoz, hogy Magyarországon a SZLOVÁK NEMZETISÉGI ISKOLA mást jelentsen, mint manapság az kellene, hogy a 6-7 éves gyerkőcök a szülői házból vigyék magukkal a szlovák nyelvtudást. Ez pedig (vidékenként változóan) 1-2 generáció óta nincs így.
Jeandarc
2012. júl. 05. 01:16Kedves Könözsi! 1-2 gondolatok megosztanék veled-veletek. Pilisszentkereszten az óvodában és az iskolában is tanultunk szlovákul. Nem sikerült megtanulnom, de hogy rávilágítsak az okokra is, a szlováktanár indult a faluban szlovák önkormányzati választáson, és nem kapott elég szavazatot így nem jutott be az 5 legnépszerűbb "szlovák" közé. Hát persze, mert ő tanította a fél falut. :-) Pilisszentkeresztről is agitáltak a benesi lakosságcserére, de csak pár család ment át Csehszlovákiába. A népszámláskor akár én is beírhattam volna, hogy szlovák nemzetiségű vagyok, de nem tettem, mert én ezzel is tiltakozom. Ha olyan jogokat kapnátok meg a szlovák államtól, mint amik itt vannak, akkor ti az egekig ugranátok. Pl: kisebbségi önkormányzat, nincs nyelvtörvény, kétnyelven van minden kiírva mindenhol, a magyar alkotmányban a nemzeti kisebbségek is az államalkotó nemzet részei...stb. Nyelvtanilag hasonló de tartalmilag teljesen mást jelent a "nemzeti kisebbség" Magyarországon és Szlovákiában. - A Pilisben több nemzetiség is él svábok is és Pomázon szerbek is, tehát egységes "kisebbségi" terület nincs. Szemben a Felvidéken több helyen is, ahol "tömbmagyarság" van. - A Pilisben az utóbbi 250 évben telepítették be (Habsburgok) a szlovákokat, szemben a Felvidéki 1100 éves magyarokkal. - A Pilis mindig magyar királyi birtok volt és sohasem volt a szlovák állam területe, szemben a Felvidékkel.
Andreas
2012. júl. 04. 22:18Szerintem annyira kulonbozo a magyarorszagi identitastudat(belertve minden nemzetiseget) a Szlovakiai szlovak identitastudatol, hogy talan itt van az magyarazat, hogy a magyarorszagi szlovakoknak mitol van eros magyar identitas tudatuk es mitol erzik azt inkabb kovetendo hagyomanynak..
Lőcsei
2012. júl. 04. 23:01Kedves Hozzászólók! Ki olvasta Önök közül Demmel József Stúrról írt monográfiájában az identitás-pluralizmusról szóló oldalakat? Úgy tűnik kevesen Ne habozzanak! A jövő stratégiai cselekvései nem lázálmok,kesernyés ömlengések.... stb.
Tyukodi pajtás
2012. júl. 07. 11:42A félreértések elkerülése végett, hogy van-e KIZÁRÓLAG szlovák nyelven történő oktatás Magyarországon, és hogy ki is tanulhat szlovákul, és hogyan: http://www.luno.hu/content/view/7702/90/ Idézetek: Magyarországon, a nemzetiségi iskolák három típusa van: 1. Az anyanyelvű oktatásban - a magyar nyelv és irodalom kivételével(!) - a nevelő és oktató munka a kisebbség nyelvén folyik. 2. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a tanítás nyelve a kisebbségi és a magyar nyelv, azzal a feltétellel, hogy a heti órakeret legalább ötven(!) százalékában a kisebbség nyelvén kell oktatni. 3. A nyelvoktató kisebbségi oktatás keretei között a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében legalább heti négy(!) órában kell tanítani. Napjainkban Magyarországon 130 olyan oktatási intézmény működik, mely a jogszabály értelmében szlovák nemzetiséginek tekintendő. 1. típus: egy darab óvoda, az egy darab kizárólagosan szlovákul oktató budapesti szlovák általános iskola mellett 2. típus: óvodák 8 megyében, a nyelvhasználat mértéke nem szabályozott, általános iskola Békéscsaba, Sátoraljaújhely, Szarvas és Tótkomlós, kettő gimnázium, Budapest és Békéscsaba. A budapesti intézményben kétéves, érettségire épülő, kétnyelvű szakképzést vezettek be. 3. típus: az összes többi, így Balassagyarmaton és Sátoraljaújhelyen is idegen nyelvként tanítják a szlovák nyelvet a középiskolában. Felsőfokú szlovák képzés öt felsőoktatási intézmény keretein belül folyik, s valamennyiben pedagógus- ill. bölcsészképzés. Szarvason a Tessedik Sámuel Főiskola, Esztergomban a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola keretein belül szlovák óvodapedagógusok és tanítók képzése; a Szegedi Egyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszékén általános iskolai tanárképzés folyik. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen bölcsészeket ill. középiskolai tanárokat képeznek. Mindez egy 15-30 ezer, azonban a magyarországi szlovák önkormányzati becslések szerint is egy kb. 100-110 ezer fős népességre.
Jeandarc
2012. júl. 08. 11:28"Mindez egy 15-30 ezer, azonban a magyarországi szlovák önkormányzati becslések szerint is egy kb. 100-110 ezer fős népességre." Hát ez a 100-110 ezer fő enyhén szólva fantasy vagy sci-fi. Ha a benes lakosságcsere alatt nem hívtak volna át csehszlovákiába kb 70 ezer szlovákot, akkor ez a szám lehetséges lenne, de így nem. A magyarországi szlovákságot pont a csehszlovákia nyírta ki. Magyarország 10 millió lakosához képest kb 25 ezer "szlovák" van. (arány 400:1) Szlovákia 5,5 millió lakosához képest 500 ezer magyar van. (arány 11:1) Ha már az iskolákról van szó a lakosság arányához képest sokkal jogosabbak lennének a "cigány iskolák" ahol lovári nyelven mehetne az oktatás, mert kb 400 ezer roma-cigány van és még kb 200 ezer "fél-cigány". Nálunk a "tót községben" mindenhol van kétnyelvű felirat, a boltokon, az önkormányzatokon, az utcákon, 400:1 aránynál! Szlovákiában meg 1100 éve itt élő magyaroknak meg küzdeni kell hogy ki legyen téve, 11:1 aránynál?
Lipták
2015. márc. 14. 04:04Trepeš sprostosti :)
A kommenteket lezártuk.